Olcsó ház agyagból

Ő maga is agyagházban él, sőt, Fülöp-szigeteki kapcsolatai révén már több hasonlót is épített.

A Fülöp-szigeteken ünneplik ezért, de hazánkban az ősi technológia alkalmazása, elterjedése egyelőre akadályokba ütközik. Pedig Rácz Lehel szerint egy-kétmillió forintból pár hónap alatt felépíthető egy ilyen ház, ami ráadásul a nyári nagy melegnek és a téli hidegnek is ellenáll.

Tavaly egy barátja meghívására a Fülöp-szigeteken járt, közvetlenül az ott pusztító nagy tájfun után. Milliók maradtak fedél nélkül, ma is sokan sátrakban élnek. Rácz Lehel, látva a katasztrófa szörnyű következményeit, anyagházak építését javasolta az egyik településen, és neki is láttak az építkezésnek. Agyagban nincs hiány, a kötést segítő széna helyett ott banánleveleket, kókuszmellékterméket alkalmaztak. Hét házat építettek fel, ennyi családnak került fedél a feje fölé. Azonban ez csak a kezdet, rövidesen ismét kiutazik, hogy a helyi embereknek átadja a technológiát.

Rácz Lehel agyagházakat épít a Fülöp-szigeteken, de szerinte itthon is lenne rá igény (Fotó: Szijártó János)

Rácz Lehel azt gondolja, rövid idő alatt, milliók gondjai oldódhatnának meg. Mindezt saját tapasztalatai alapján állítja, hiszen több, mint egy évtizede él agyagházban Köveskálon. Sokan megcsodálták már a különleges épületet, ami a lehető legősibb technológiával épült, mégis otthonos és szép a maga egyszerűségében. Nyáron hűvös, télen meleg, köszönhetően a hatvan centiméter vastag vályogfalnak. Az épületet kívül-belül kimeszelték, ami azon túl, hogy olcsó felületkezelés, szép és még fertőtlenít is. Az itteni tapasztalatot ültette át az újabb agyagházak építésébe, némi magyaros hatással, ugyanakkor napjaink elvárásai, szükségletei szerinti tervezéssel. Ami még nagyon fontos, hangsúlyozta, hogy a 30-40 centiméter vastag falak a tájfunnak is ellenállnak. Már várják a Fülöp-szigeteken Rácz Lehelt, akit bánt, hogy itthon, saját hazájában nincs meg a fogadókészség erre a régi, kipróbált eljárásra, ami sok család életét könnyíthetné meg.

Papp Zoltán Tamás tapolcai főépítész szerint nem olyan egyszerű és egyértelmű az agyagházak építésével kapcsolatos elképzelés, hiszen itt tulajdonképpen csak a külső határoló (tartó)falakról szól a történet. Agyag tartófalakról beszélünk, amely azért önmagában még a legnagyobb jóindulattal sem lesz ház, lakás hangsúlyozta.

Igen sok feladat és költség vár ezenkívül az építtetőre: alapozás, szigetelés, (kiegészítő) vázszerkezet, a tetőszerkezet építése, a nyílászárók elhelyezése, és az infrastruktúra kialakítása. Tévedés lenne azt gondolni, hogy mindez egy agyagháznál jóval olcsóbb, mint más épületek esetében. Természetesen a megújuló energiák felhasználása, a fúrtkút, esővíz hasznosítás, szennyvízszikkasztás társulhat a hivatkozott régi-új építési technológiához. Figyelembe kell venni, hogy hazánkban jelentős számú előírás, technológiai és építési szabvány van érvényben, amelyeknek meg kell felelni agyagház építése esetén is. Ráadásul a kiemelt balatoni üdülőkörzetben speciális és szigorúbb előírások is érvényesek. Ezzel együtt szép dolog segíteni a bajba jutott embereken és nyilván a katasztrófa-sújtotta övezetben a lakhatás megoldásához hozzá járulhat egy ilyen áldozatos kezdeményezés is tette hozzá a főépítész.