Bagolyodú a harang mellett

Az előadó külön kitért a gyöngybagoly életmódjára, szaporodására és táplálkozásmódjára. Ennek a ragadozó madárnak drasztikusan lecsökkent az élőhelye, ugyanis a lakott területeken szeret élni. Régebben szinte minden templomtoronyban fészkelt egy-egy család, de szívesen költöttek tanyasi házak padlásán is. Sajnos manapság senki sem szereti megosztani az állatokkal a lakhelyét. Az új házak padlástere teljesen zárt, a templomtornyokat pedig korszerűsítésük során olyan szellőzőkkel látják el, amin nem fér be a halálmadárként elhíresült tollas. Sajnos többször is előfordult Magyarországon, hogy a tornyok felújításánál lényegében bebörtönözték a madarakat, mivel nem vették észre a fészküket. Rájuk végül pusztulás várt.

A gyerekek érdeklődéssel figyelték, a bátrabbak meg is simogatták az éjszakai ragadozómadarat (Fotó: A szerző)

A református templom tornyában ez már nem fordulhat elő. Egy bagolyodút helyeztek el, mindezt úgy, hogy a harangokhoz már nem férkőzhet be egy madárfaj sem. Tehát költéshez csak az újonnan épített odút tudják majd használni a baglyok.

Az élelemszerzés során is veszélynek vannak kitéve a madarak. A forgalmas utak mentén, főleg a mezőgazdasági gépek által elszórt magvak miatt elszaporodtak a rágcsálók, a baglyok fő táplálékai. Kisebb madarak, békák mellett apró rágcsálókat fogyasztanak, mint például mezei pocok, cickány, vagy egér.

Klein Ákos a gyöngybagollyal, aki nem örült a népszerűségnek (Fotó: a szerző)

A faj állománynagyságát leginkább az időjárás és a táplálék határozza meg.

Előfordult már, hogy egy hosszú hideg télen az állományuk csaknem kétharmada kipusztult az országban. Szerencsére egy bagoly évente kétszer költ és akár 8-12 tojást is rak. A nyestek miatt magas költőhelyet keresnek.

Az előadás során a gyerekek közelről megnézhették a gyűrűket, melyekkel megjelölik az egyes egyedeket. Ezzel is követni tudják a vonulásukat, illetve a létszámukat. A gyerekek kezükbe vehettek több a bagolyhoz köthető tárgyakat.

Érdekesnek találták a bagolykoponyát, a jelölőgyűrűt, de még a bagolyköpetet is megnézték közelről. A baglyok koponyája meglepően kis méretű, az ember tenyerében is elfér. Ezután egy macskabaglyot simogattak meg a látogatók. Ez a példány egy sérült madár volt, akit nem lehet visszaengedni a természetbe.

Gyöngybaglyot sajnos nehézkes simogatni, mivel a macskabagollyal ellentétben ideges típus és érzékeny a fényviszonyokra is. Így ő csak éjszaka megy ki a természetbe vadászni.

A kérdezés lehetőségének a gyerekek nagyon örültek és meglepő módon elég sok információjuk van az egyébként ritka madárfajról. A bagolyodúk kihelyezésével remélhetőleg a baglyok állománya is felszaporodik majd.

Régebben szinte minden templomtoronyban fészkelt egy bagolycsalád