Véget ér a farsang, kezdődik a böjt

Húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A világ számos pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz, ekkor érnek véget a fesztiválok, karneválok, például a velencei karnevál. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét

Húsvét előkészítő időszaka a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napos böjti idő. Lényege a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és lemondás révén. Ez az időszak a megtérésnek és a gyógyulásnak, gyónásnak az ideje az egyházban. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A keresztény böjthöz eredetileg hozzátartozik a keresztény aszkézis, az önmegtartóztatás, a testi böjt.

A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak. A vasárnap a keresztény értékelés és felfogás szerint mindig örömnap, Krisztus feltámadásának emlékünnepe, ezért a böjti időszak a 7. század óta a hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban.