A mese személyiségfejlesztő hatása

A fiatal szakember A mese személyiségfejlesztő hatása címmel tartott előadást a Pedagógus Művelődési Házban.

- A hős átváltozása, metamorfózisa lényegében az önkiteljesedésünk, a személyiségfejlődésünk mutatója. A mesében minden egyes életfeladat kódolva van, ilyen például az elindulás, a komfortzónáink elhagyása, vagy az áldás, ami a saját erőforrásaink aktiválásának felel meg. A sárkányok gyakran belső sárkányok, azaz a félelmeinknek, a szorongásainknak a megtestesítői. A megküzdés az a különböző problémahelyzetekben való helytállás, a célbaérés pedig az önmegvalósítás. Így határozottan kijelenthető, hogy a mesében szimbolikusan minden benne van, amit az életről tudni kell - mutatott rá dr. Kádár Annamária. Mint mondta, tisztában kell lennünk azzal, hogy gyermekünknek milyen mesét érdemes olvasni egyes életszakaszaiban.

-  A meséléssel kapcsolatban két fontos szabályt kell szem előtt tartanunk. Az egyik az, hogy öt éves kor előtt nem szabad a gyermeknek varázsmesét mesélni. Ugyanis ekkor teremtődik meg a kettős tudat, amikor a gyermek beleéli magát a mesébe, ugyanakkor már nem téveszti össze magát a főszereplővel. Ha a kettős tudat kialakulása előtt hall varázsmesét, könnyen aktiválódhatnak a különböző szorongásai, hiszen számára egy boszorkány reális szereplő lehet  - emelte ki a pszichológus. Megjegyezte: már az anyaméhben el lehet kezdeni a mesélést, majd a gyermek megszületése után a különböző altatódalok, mondókák, rímes versikék időszaka következik.

Dr. Kádár Annamária pszichológus a mese személyiségfejlesztő hatásáról beszélt az érdeklődőknek a Pedagógus Művelődési Házban (Fotó: Polgár Tibor)

-  Ezek után jöhetnek az állatmesék, csalimesék, láncmesék, végül ezt követően a varázsmesék. A mesekorszak körülbelül 8-9 éves korig tart, ekkor már olyan erős a valóságra való irányulás, hogy kiszorulnak a csodás történetek. A másik nagyon fontos tudnivaló a mesélésről, hogy nem szabad magyarázni a mesét: soha nem szabad kognitívan értelmezni és megkérdezni a gyerektől, hogy mit tanult a történetből. De ugyanilyen fontos, hogy nem szabad olyan, úgymond kilúgozott mesét mondani, amelyben nincsen gonosz szereplő. A gonosznak benne kell lennie a mesében, hiszen csak ekkor értékelhető a jó győzelme  - magyarázta dr. Kádár Annamária. Hozzáfűzte, a mese többek között nagy mértékben fejleszti az érzelmi intelligenciát is.

- Amennyiben a gyermek érzelmi azonosulás útján a mesehős példáját a saját életére is rá tudja vetíteni, akkor könnyebb lesz számára a komfortzónáinak elhagyása, a megpróbáltatásokkal való szembenézés, a kudarc elviselése, a frusztrációtolerancia, vagyis a kivárás képessége - fogalmazott. Az előadást a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ szervezte.