Rendezni szeretné családja életét

A hatvanas évei végén járó asszony minden tőle telhetőt megtett azért, hogy jobb életet teremtsen a gyermekei és az unokái számára, de próbálkozásai sok esetben eredménytelennek bizonyultak - meséli.

- Tisztességgel felneveltem a gyerekeimet. Az egyik lányom szociálpedagógus lett, a másik ápolónő Ausztriában. A fiaim több szakmát tanultak, mégis nagyon nehéz az elhelyezkedés, mert mindent átsző a protekció és a korrupció.

Dombi Lajosné még 17 éves sem volt, amikor elkezdett dolgozni a hatvanas évek elején. Két öccse van, egyikük csecsemőkorában agyhártyagyulladást kapott, ennek maradandó következményei lettek és gondnokság alá kellett helyezni.

- Apám is, a férjem is alkoholista volt. Tizennyolc éves koromban elmentem a bíróságra tanúskodni az apám ellen, mert a bíró mindig elhallgattatta az anyámat. Én azonban kiálltam mellette és elmondtam, amit tudtam.

A család legidősebb gyermekeként a fiatal lány gépírást tanult, a pápai és a veszprémi közgazdaságiba járt, és vízügyi területen helyezkedett el adminisztrátorként. Öt és fél évig élt együtt a férjével, aztán elváltak. Nehéz volt két gyerekkel a szakmában maradnia és albérletet fizetnie, ezért fizikai munkát vállalt. Később visszavette a férjét, de az újabb esély sem vezetett jóra, ezért újra elváltak, így négy gyermekkel maradt egyedül az asszony.

- A fiam súlyos műtéten esett át, a lábában elhalt csont helyére egy fémet tettek. Az uram egyáltalán nem állt mellettünk, állandóan ivott és verekedett. Az idegkimerültségtől hormonzavarom és miómám lett, iszonyatos fájdalmaim voltak. A 12 éves fiam azt mondta, hogy anyu, te mindig sírsz . Az orvos kaparásra küldött a mióma miatt, ekkor a férjem azt hitte, hogy teherbe estem más férfitől - ez nagyon rosszul érintett engem, és még abban az évben elváltam.

Dombi Lajosné most a fiáért, unokáiért folytatja küzdelmeit, miközben súlyos betegségektől szenved. Látásproblémákkal, keringési rendellenességekkel küzd, infarktusa is volt. Azt szeretné, ha családja élete rendeződne.

Dombi Lajosné most a fiáért, unokáiért folytatja küzdelmeit, miközben súlyos betegségektől szenved (Fotó: Penk Tímea)

- A fiam elvált asszonyt vett el feleségül, akinek volt egy hároméves fia. Két közös gyerekük is született. 2008-ban költöztek új otthonukba, jelentős összegű devizahitelt vettek fel. A felesége azonban két év múlva otthagyta a fiamat két közös gyermekükkel és az előző házasságából született kamasz fiával.

Dombiné nagymamaként úgy látja, hogy a volt menye elhanyagolta a gyerekeket. A kislány most 15 éves, el van maradva a kortársaitól. A kisfiú kilencéves, pont iskolakezdéskor ment el az anyja, ez súlyos magatartászavarhoz vezetett, hiperaktív lett.

- Úgy láttam, hogy baj van a gyerekekkel, veszélyben vannak, és nem értem, miért nem lehetett lépéseket tenni. Azt is mondtam a fiamnak, hogy kérjen láthatásmegvonást és távol tartást, mert ezek a gyerekek már lelki sérül-tek. Az anyjuk erkölcsileg és szellemileg veszélyezteti őket. Nem értem, hogy ha bárki bejelentheti, hogy baj van a gyerekkel, akkor miért nem intézkednek. A gyámhivatalnál azt mondták, hogy meg kell várni, amíg letelik a két év, ugyanis tavaly májusban volt a gyermekelhelyezés.

A családi viszonyok tovább bonyolódtak egy párcserével: akivel összeállt Dombiné volt menye, annak a férfinak a volt feleségével él most Dombiné fia.

- A volt menyem felvett minden pénzt, a családi pótléktól a főállású anyasági támogatásig, de ezeket nem a gyerekekre költötte, hiszen nem is volt velük. Ezt jeleztem a hatóságoknak, de nem foglalkoztak a bejelentésemmel. A bírósághoz fordultam, mert a gyerekek után az anyjuk nem fizette a tartásdíjat. Azt mondták, hogy ha nem tudják rajta behajtani, akkor az állam megelőlegezheti. Csak az a baj ezzel, hogy majd ráterhelik a házra, amelynek fele a volt menyem nevén van. Vagyis arra a házra, amelyben a volt menyemnek egy fillérje sincs, és a fiam fizeti a törlesztőrészleteket. Milyen dolog ez: a gyerekek maltert meg téglát egyenek? - kérdezi az elkeseredett nagymama.

A gyermek és a külön élő szülő közötti kapcsolattartás megváltoztatása akkor tartozik a bíróság hatáskörébe, ha az erre vonatkozó kérelmet megelőzően, két éven belül a bíróság szabályozta a kapcsolattartást. Ha nincs bírósági döntés, a gyermek és szülők közti kapcsolattartásról, akkor bíróság helyett a gyámhivatalhoz is lehet fordulni a kapcsolattartás rendezése céljából. Mindkét esetben érvényes az a szabály, hogy két éven belül akkor kérhető a kapcsolattartás megváltoztatása, ha a bírói vagy hatósági korábbi döntéshez képest az eltelt időben lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amikre a bíróság, hatóság alapozta a döntését. Ilyen lehet például az, amikor a külön élő szülő visszaél a kapcsolattartási jogával. Ettől függetlenül kirívóan súlyos esetekben lehet kérni bíróságtól a szülői felügyeleti jog megszüntetését.

A szülő két módon köteles gondoskodni a kiskorú gyermekéről: vagy a saját háztartásában úgymond természetben gondoskodik róla, vagy külön élő szülőként pénzben biztosítja a gyermek eltartását. A pénzbeni tartásra kötelezett, ha nem fizet a másik szülőnek jogerős bírói végzés ellenére sem, akkor a bíróságon lehet kérni végrehajtást az elmaradt tartásdíjra is, de ami lényegesebb, a jövőben felmerülőre is. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a gyámhivatal intézkedhet a tartásdíj állam általi megelőlegezéséről, ez azonban a jövedelmi viszonyoktól is függ. Ha a külön élő szülő továbbra sem akar eleget tenni fizetési kötelezettségének, akkor nemcsak ráterhelik az ingatlanra, hanem végső soron börtönre is ítélhetik. A tartásdíj nem fizetése bűncselekmény, ezért a rendőrségen lehet feljelentést tenni a nem fizető szülő ellen - tájékoztatta a Naplót dr. Berecz Zsolt ügyvéd.