2013.10.28. 16:34
Idegen nyelven is megérteni a világot
Látványosan nőtt a német nyelv iránt érdeklődők száma az utóbbi három évben, de a nyelvtudás a magyar társadalomban még nem mutat kedvező képet – hangsúlyozta Véh Balázs, az egyik veszprémi nyelviskola ügyvezetője.
A szakembert amiatt kerestük meg, mert az Ecostat, az európai statisztikai felmérés szerint az országok között hátul kullogunk az idegen nyelvtudásban.
Évente 30-40 ezren tanulnak nyelvet ebben az iskolában, amely országszerte 39 városban működik. Három éve még a diákok nyolcvan százaléka az angol iránt érdeklődött, tíz százalék pedig a német, a többiek pedig a francia, olasz és spanyol nyelvtudásért mentek hozzájuk. Manapság német nyelvet már 30-40 százalék tanul, mert nagyon sokan vállalnak munkát német nyelvterületen, Ausztriában, Németországban, ahol alapvető elvárás a nyelvtudás.
Véh Balázs szerint a nyelvtudásban az utóbbi tíz évben érzékelhető előrelépés, ami elsősorban a két tannyelvű oktatásnak köszönhető. Az viszont sajnálatos, hogy a felsőoktatásban nem biztosítják megfelelően a nyelvtanulást, igaz, a nyelvvizsga már feltétele a diplomának. A szakember beszélt arról is, hogy főként mennyiségi, és nem feltétlenül minőségi képzést jelent az, hogy idén igényelhető az úgynevezett Támop pályázat, ami összesen kilencmilliárd forintos központi támogatást élvez. Ez csak a lakosság nyelvtanulására lehet igénybe venni.
Mándics Tímea nyelvtanárnő felnőtteket oktat német nyelvre. Egyre többen tanulnak idegennyelvet, de még nagy a lemaradás (Fotó: Stiger Ádám)
Eszerint minden magyar állampolgár, aki nem vesz részt más képzésben, öt százalék önrész befizetése mellett 95 százalékban kap támogatást tanulmányaira, egy személy maximálisan 90 ezer forintot. Ezt a lehetőséget a Katedránál 10 ezren, országszerte pedig 120 ezren igényelték.
Ami a magyar társadalom nyelvtudását illeti, az sajnos egyáltalán nem mutat kedvező képet. A multi cégeknél, a színvonalas szállodákban, vendéglátóhelyeken szerencsére azt lehet tapasztalni, hogy beszélnek idegen nyelvet az alkalmazottak, az ott dolgozók. Kár, hogy nem képezi még ma sem kultúránk részét az idegennyelv-tudás iránti igény, ahogy az más népeknél, például a skandináv országokban tapasztalható. Azokban az országokban igen magas óraszámban tanítják a nyelveket, és nem szinkronizálják az idegen nyelvű filmeket sem – említette más országok követendő példáját.
