Iszapkatasztrófa: tanúmeghallgatások a megabírság ügyében

Erről Bakonyi Zoltán beszélt csütörtöki meghallgatásán a Veszprémi Törvényszéken zajló közigazgatási per során. Hozzátette, hogy tucatnyi per indult már a környezetvédelmi hatóság elsőfokú határozata előtt, amelyben a Mal és az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) alperesként együtt szerepel.

Mint arról már írtunk, a cég keresetében a másodfokon eljáró hatóság által kiszabott környezetszennyezési bírság hatályon kívül helyezését, míg az alperes a cég keresetének elutasítását kérte. A vörösiszap-katasztrófa után a zöldhatóság első fokon 135 milliárd 140 millió forintos bírságot szabott ki a cégre, ehhez másodfokon a hulladékgazdálkodási kötelezettség megszegése, valamint vízszennyezés miatt további 2 milliárd 332 millió, illetve 210 millió forint bírságot róttak ki.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy nincs tudomása arról, bármilyen adatszolgáltatási kötelezettségüknek ne tettek volna eleget, soha semmilyen jelzést nem kaptak, hogy bármilyen probléma lett volna a tározóval. A bíróság tanúként meghallgatta dr. Bakonyi Árpádot, aki 1998 és 2005 között a Mal alelnöke volt, előtte pedig a Hungalu vezetője.

Szintén azt hangsúlyozta, hogy a társaság jogkövető magatartást tanúsított, jó kapcsolatban volt a hatóságokkal és minden előírást maradéktalanul betartottak. Beszélt arról is, hogy a Mal újonnan alakult cégként kész helyzettel szembesült 1997 májusban, a privatizáció feltételeként számos feladatot, például a résfal építését szabták meg, azonban ezeket a Hungalu (a rendszerváltás után az alumíniumipari tröszt jogutódjaként megalakult szervezet) egyeztette a környezetvédelmi hatósággal.

Minden előírt feladatot időarányosan végrehajtottak, hiszen ha ez nem teljesült volna, akkor vételár kiegészítést kellett volna fizetnie a Mal-nak. Megemlítette, hogy a résfal egy szakasza a Hungalu időszaka alatt épület, de sehol nem merült fel olyan utalás, ami szerint az az állékonyságot csökkentette volna.