Már alig van pontytetem a Balatonnál (frissítve)

A júliusi nagy hőség a balatoni pontyokat is tizedelni kezdte, amit a horgászok a Napló munkatársának is jeleztek. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél mindezt megerősítették. Füstös Gábor vezérigazgató megkeresésünkre elmondta, a cég munkatársai a pontyelhullás első jeleit július harmadik hetében kezdték észlelni a tavon. Ekkortól a halászati őrök növekvő mennyiségben gyűjtötték a tetemeket a Balaton egész területén, általában napi 50-100 darabos nagyságrendben. Azóta fokozatosan csökken az elpusztult pontyok száma, e héten összesen 50-nel találkoztak. Az elhullás a Nyugati-medencében tűnt erősebbnek, feltehetően azért, mert ez a terület egyébként is halban gazdagabb, ugyanis a tó táplálékkészlete itt bőségesebb. A begyűjtött minták alapján úgy tűnik, a szórványos pontyelhullás nem érinti a Balaton törzsállományát.

A vezérigazgató leszögezte, a Balaton hatvanezer hektárnyi vízfelületéhez és a tóban élő pontyállományhoz képest ez az elhullás nem jelentős, ennek ellenére a társaságuk kiemelt figyelmet fordít a problémára. A mozaikszerűen jelentkező, szórványos pontyelhullás okainak tisztázására már több mintát is elküldtek állategészségügyi vizsgálatra, de a vizsgálatok még nem zárultak le, így a kiváltó okokat nem ismerik. Minden eshetőséget figyelembe véve lekérték az aktuális szúnyogirtási adatokat is.

Füstös Gábor jelezte, a felmelegedett víz nem kedvez az amuri kagylóknak sem, ugyancsak a nyugati-medencében megjelentek az első elhullott példányok. A jelenség oka, hogy a 26 fokot meghaladó hőmérsékletű vízben elszaporodik egy, kizárólag az amuri kagylókat károsító parazita vízi atka. A fejlődő atkalárvák roncsolják a hámréteget, ennek nyomán sok apró seb képződik a kagyló köpenyén, amely legyöngíti a kagyló védekező rendszerét, s elpusztul. A kagylók elhullásának a vizek élővilágára, és az emberekre nincs káros hatása, csak esztétikailag zavaró.