Ferenczy Károly újrafelfedezése

Különösen úgy teljes a kép, ha nemcsak önmagában nézzük, hanem az ugyanitt megrendezett Rodin-tárlattal együtt. Kiváló alkalom így szemtől-szemben felmérni a századforduló képzőművész óriásainak birodalmát. Amikor ott jártunk, már megérkeztek a festmények Balatonfüredre, éppen rakták fel a kiállítást, amely az alkotások mérete miatt is lenyűgöző.

Plesznivy Edit, a füredi kiállítás kurátora elmondta, a Magyar Nemzeti Galéria és a Vaszary Villa pénteken nyíló közös kiállítása nem azonos a Budapesten nemrégen zárult Ferenczy-tárlattal. A Nemzeti Galériában Ferenczy Károly (1862-1917) életművének nagy gyűjteményes tárlata volt. Itt, Balatonfüreden viszont, a hely szelleméből kiindulva - Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás egykori nyaralója volt ez a villa - Ferenczy Károly és a nagybányai alapítók biblikus képei, illetve irodalmi illusztrációi lesznek megtekinthetők. A mintegy ötven műalkotásból álló tárlat felét a Ferenczy-életmű adja.

- Ferenczy Károly számos, jelentős bibliai témájú képet alkotott, ezekből itt látható többek között A hegyi beszéd, a Királyok hódolása, az Ábrahám áldozata, a Józsefet eladják testvérei, a Piéta. A monumentális kompozíciókhoz készült vázlatok, tanulmányok egészítik ki az összeállítást - tudtuk meg Plesznivy Edittől.

Plesznivy Edit, a füredi kiállítás kurátora: Ferenczy Károlyék festészete, a nagybányai iskola a maga idejében forradalmi változást hozott a magyar képzőművészetben (Fotó: Gáspár Gábor)

A művészettörténész hozzáfűzte, nehéz volt a villa szobáiba beszorítani ezeket az óriásméretű képeket, ezért néhány olajkép helyett, ami nem fért volna be, meg kell elégednünk a vázlattal. Egyébként, lehet, hogy a modern festészeten edződött nézőkhöz éppen ezek a vázlatok állnak majd közelebb. Nincs kizárva, hogy most majd újra felfedezzük Ferenczy Károlyt, valahogy úgy, mint annak idején,1940 körül Kállai Ernő művészettörténész, aki azt írta, hogy a modernek hatására már-már úgy képzelte, hogy a nagybányai iskola vezéregyénisége a maga valósághű ábrázolásával bekerül a süllyesztőbe. Ám amikor a Cézanne - Matisse – Braque -Picasso vonulat fényénél újra megnézte az életművet, rá kellett döbbennie, hogy „milyen sok benne a lényeg, hogy művészetének naturalisztikus köntöse alatt mennyi spiritualitás, mennyi léleklátás rejlik.”

Felvetésünkre Plesznivy Edit megjegyezte, ne feledjük, hogy Ferenczyék festészete, a nagybányai iskola forradalmi változást hozott a magyar képzőművészetben. A francia impresszionizmus és a müncheni szabadiskolák hatása alatt született, s így vált az újjászülető nemzeti festészet prototípusává, a modernség és a magyarság fontos ötvözetévé az 1896 utáni években. Az akkori uralkodó akadémizmussal szemben a nagybányai nemzedék egészen újfajta festői szemmel és világlátással alkotott. Ferenczyn kívül a nagybányai iskola többi alapítójától - Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi Grünwald Béla, Koszta József _ is láthatók alkotások a pénteken nyíló tárlaton.

A Hit, mítosz, költészet című kiállítás, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria, a szentendrei Ferenczy Múzeum és két magángyűjtemény kölcsönözte, szeptember 15-ig tekinthető meg Balatonfüreden a Vaszary Villában.

„Réti István, a legigazibb nagybányai festő - az egyetlen az alapítók között, aki ott született és ott nőtt fel _ a következő szavakkal írta le Ferenczy és a nagybányai táj találkozását: Nagybányán hamar elhalványult benne a képtárak, kiállítások emléke, egyszerre olyan állandó és meleg közelségbe kerül a természettel, mint eddig még soha. Igazában, bensőleg csak itt ismeri meg az erőnek és szépségnek ezt az ősforrását. Mámoros lelkesedés , ragaszkodó szeretet tölti el a nagybányai táj iránt, és ez hálás neki: éveken keresztül inspirálja őt., s Ferenczy legszebb képeit ennek köszönheti.” (Boros Judit: Ferenczy Károly és a nagybányai alapítók biblikus képei).