A bíróság védi a tanút

Míg a vádlott mögött ott áll az ügyvéd, a tanút csak ritkán kíséri el jogi képviselő a tárgyalóterembe, hiszen az esetek döntő részében erre nincs szükség. Ám, hogy a tanúk kellőképpen fel legyenek vértezve jogaikkal, s persze tisztában legyenek a kötelességeikkel is, az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezésére április elsejétől minden megyében úgynevezett tanúgondozó nyújt segítséget a jogban kevésbé jártasaknak. 

Megyénkben ezt a feladatot dr. Benda Beáta bírósági titkár látja el a Veszprémi Járásbíróságon. (Munkaidőben fél 8 és délután három óra között a 20314-2897-es telefonszámon lehet hívni időpont-egyeztetésre.) Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a tanú csak indokolt esetben (betegség, családon belüli haláleset, halaszthatatlan külföldi út, útközben történt baleset, stb.) mentheti ki magát a tárgyalásról.

Aki nem tudja igazolni távollétét, 1000 forinttól 200 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtható. Aki ismételten vét a törvény ellen, félmillió (!) forintot is fizethet, illetve ezt a büntetést átválthatják elzárásra. Ha miatta hiúsul meg a per - például önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki -, a tárgyalási nap teljes költségét meg kell fizetnie.

Ha egy tanú kiemelt jelentőségű ügyben perdöntő nyilatkozatot tesz, beleegyezésével poligráfos-, azaz hazugság vizsgálat alá vethető  hangsúlyozta Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna (Fotó: Gáspár Gábor)

Persze korántsem ez a magatartás jellemző az emberekre, döntő többségük tiszteletben tartja a törvényt. A tárgyaláson a bírók minden esetben figyelmeztetik őket: ha saját magát, vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná, nem köteles vallomást tenni. S persze csakis az igazat mondhatja, mert hamis tanúzásért még a végén a vádlottak padjára kerülhet. Jó néhányan zárt adatkezelést kérnek, ilyenkor a nyilvános tárgyaláson ugyan elhangzik az illető neve, de a lakcíméről csak a bíró és a jegyző szerezhet tudomást - az adatok zárt borítékba kerülnek. 

Erre akkor van szükség, ha tartani lehet attól, hogy a tanúkat - akiknek utazási költséget állapít meg a bíróság - otthonukban zaklatják.  Súlyos ügyekben fokozott védelem illeti meg a tanúkat. Lehetőség van arra, hogy mondjuk a szemtanú nem a tárgyaláson tesz vallomást, hanem az épület egy másik helyiségében. Ezt zártláncú közvetítéssel oldják meg: 14. életévét be nem töltött személy esetében a tanú csak a bírót látja a képernyőjén, aki kérdéseket tesz fel neki, illetve közvetít kérdéseket az eltorzított hangú tanúnak. Például a maffia ügyekre jellemző, hogy a védett tanút a tárgyalás előtt a nyomozási bíró, az ügyész hallgatja ki, s csak a jegyzőkönyvvezető, illetve, ha kell, a tolmács lehet jelen.

Különösen védetté nyilvánított tanú jegyzőkönyvbe foglalt vallomását okiratként kell értékelni, tanúként nem idézhető a tárgyalásra. Zárt tárgyalást kérhet a tanú, ha úgy érzi, veszélybe kerülhet a testi épsége. Érdekesség, ha egy tanú az ügyben perdöntő nyilatkozatot tesz, beleegyezésével poligráfos-, azaz hazugság vizsgálat alá vethető.  

Ugyancsak különleges védelmet nyújt a törvény a legkisebbeknek is, a 14. éven aluliaknak, annak érdekében, hogy minél kisebb lelki megrázkódtatás érje őket. A büntetőeljárás során őket, ha kell, a megyei rendőr-főkapitányság családbarát gyermekkihallgató szobájában - szüleik jelenlétében - kérdezi ki a bíró. Az ilyen esetekre jellemző, hogy őket be sem idézik a tárgyalásra. Ha mégis erre sor kerülne, akkor zárt tárgyalást rendelnek el úgy, hogy szükség esetén a vádlottak sincsenek bent a teremben. A 14-18 évesek esetében a bíróság értesíti a törvényes képviselőket, akik szinte kivétel nélkül elkísérik gyermekeiket a tárgyalásra.   

A szóvivő hangsúlyozta, bíró kollégáival együtt arra törekszik, hogy a tanúkkal jó kapcsolatot alakítsanak ki, hiszen sok múlik a hiteles, pontos vallomásokon. Akár új fordulat is bekövetkezhet az ügyben.