Hoffmann Rózsa: - Jobb lesz a normakövetés

A köznevelésért  felelős államtitkárt  a következő tanév újdonságairól, a pedagógus-életpályamodellről kérdeztük.   

- Korábban azt nyilatkozta, jelentős mértékben, több tízezer forinttal nőhet  egy egyetemi végzettségű kezdő tanár fizetése a szeptembertől induló pedagógus-életpályamodell bevezetésével. Lát esélyt a béremelésre?

- Igen, látok, a miniszterelnök úr szerint is  jó esélyek vannak. Ez az egyik eleme a nevelési rendszer megújításának. Nem lehet elvárni a pedagógusoktól, hogy heti 32 órát a gyerekek körében töltsenek,  mellette egyéb munkákat  ellássanak, állandó önképzéssel fejlesszék magukat, a  gyerekekkel  többet törődjenek, a tehetséggondozást elemi feladatuknak tekintsék és felkészüljenek az új dokumentumokból:  a jövő tanévtől felmenő rendszerben indul a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek szerinti tanítás. Sokat várunk a pedagógusoktól,  de teszünk is hozzá, béremelésben.   

- Egy egyetemi végzettségű kezdő  tanár fizetése  jelenleg 134 ezer forint, az életpályamodell  életbe lépése után  bére közel 200 ezer forint lesz.

- Szeretném hangsúlyozni, hogy az éremnek  másik oldala is van. A pedagógusoknak, akik ebben a magasabb bérben részesülnek, másképpen és máshogyan kell dolgozniuk a következő tanévtől. Évtizedes adósságot teljesít a politika azzal, hogy  a pedagógus politikát végre  az őt megillető  rangra emeli.

Nincs kötelező óraszám, az új pedagógus-életpályamodellben ez nem létező fogalom, mondta dr. Hoffmann Rózsa (Fotó: Penovác Károly)

- A plusz bérért plusz óraszámot kell teljesíteniük a pedagógusoknak?

- Nincs kötelező óraszám, az új pedagógus-életpályamodellben ez nem létező fogalom.  A tanítandó órák számát heti 22 és 26 között határoztuk meg, de ebben benne van  a rugalmasság, hogy a pedagógusnak bele kell férjen a munkakörébe  egy-egy helyettesítés vagy ha adott esetben úgy jut a tantárgyfelosztás, akár a  23 óra.    

- Az idei tanév újdonsága a mindennapos testnevelés bevezetése, a következő tanévtől viszont a hit-és erkölcstan oktatás.

- Az új Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek is felmenő rendszerben indulnak szeptembertől, ebben kapott méltó helyet a hit- és erkölcstan, illetve erkölcstan oktatás. A gyerekeknek, illetve a szülőknek választási lehetőségük lesz, erkölcstan órára akarnak-e járni   a tanulók vagy valamelyik egyház által  végzett  hit- és erkölcstan  órán vesznek részt, ha valamelyik valláshoz, felekezethez tartoznak vagy akarnak tartozni. Ez komoly szervező munkát követel az igazgatóktól, fel kell mérniük,  mire van igény, fel kell venni a kapcsolatot az  egyházakkal, órarendbe illeszteni.     

- Mi a célja  az új tárgy  bevezetésének?

- A nevelés erősítése, annak az értékrendnek a közvetítése az alapvető célunk, amelyet Alkotmányunk is rögzít.  Végső célja, hogy Magyarország megint virágzó, erkölcsös, munkára,  kötelesség teljesítésre épült országgá váljon. Ehhez az kell, hogy a fiatalok szembesüljenek  életünk erkölcsi kérdéseivel, megfelelő válaszokat tudjanak adni  az életüket kísérő  dilemmákra.  Ez nagy kísérlete is az oktatási rendszernek. Akkor lesz sikeres, ha ez  módszertanilag  változatosan, a diákokat  gondolkodtatva, a válaszokra rávezetve  történik.   

- Ki taníthat erkölcstant?

- Alsó tagozatban a tanító.  Nem tudományos megalapozottságú etika tanításról van szó, hanem olyanról, amit osztályfőnöki órán minden pedagógusnak eddig is  tennie kellett volna, ha nem lett volna elhanyagolt terület oktatási rendszerünkben.  Ugyanakkor fontos, hogy erre  módszertanilag, tartalmilag, szakirodalomból felkészültebbek legyenek a pedagógusok. Sok  továbbképzést szervezünk,  ahogy eddig is tettük.

Ha az erkölcsi megfontolás ott van a kisgyerek gondolkodásában és ez nyolc éven keresztül végigkíséri az életét, azt remélhetjük, Magyarország  nem lesz többé  ügyeskedő, trükköző ország, ahol mindig az jár jól,  aki kijátssza a szabályokat. Jobb lesz a  normakövetés és ez megmutatkozik életünk minden területén. Remélem, hogy a törekvést a társadalom részéről  is elfogadás kíséri.