Rokkantság helyett fogyatékosság?

Ezt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke mondta el lapunknak. Hegedüs Lajos kifejtette, a tavaly januártól eltörölt rokkantnyugdíj helyébe a táppénzszerű rokkantsági ellátás lépett, amelyet 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén lehet megkapni, ami egy tágabb kört érint. Fogyatékosság alapján csupán egy szűkebb csoportnak, a súlyosan fogyatékos embereknek jár egy minimális, hátránykompenzációs támogatás.

Mesterházy Zsolt, a Mozgássérültek Aktív Egyesületének alelnöke kerekes székes, minden nap Székesfehérvárra jár át dolgozni. Őt és valamennyi sorstársát is érintené a tervezett alkotmánymódosítás (Fotó: Gáspár Gábor)

A megváltozott munkaképességű, rokkant emberek nagy része nem minősül fogyatékosnak, így ha a rokkantság kicserélődne a fogyatékosság fogalmára, nekik már semmilyen ellátást nem garantálna az Alaptörvény. Bár a módosítást a kormánypártok az indoklás szerint csupán kodifikációs pontosításnak szánják, a két szó kicserélése súlyos jogvesztést eredményezne és végképp kiszolgáltatott helyzetbe hozná mindazokat, akik több évtizednyi munka után, egy súlyos betegség következtében részben vagy egészben elveszítik a munkaképességüket.

Ugyanakkor egy pozitív fejleményről is be tudott már számolni Hegedűs Lajos. Tárgyalt a felvetésükről az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkárával. Fülöp Attila arról értesítette, az ő álláspontjuk szerint sem helyes a tervezett alkotmánymódosítás szövege, ezért felvették a kapcsolatot a Közigazgatási és a Igazságügyi Minisztériummal annak érdekében, hogy korrigálják. Az Emmi két változatot javasolt: az egyik szerint megmaradnak az Alaptörvényben a rokkantság fogalma és kiegészülne a fogyatékosság fogalmával, a másik szerint minden maradna a régiben.

A javaslatról rövidesen elkezdik a vitát a Parlamentben.

A 67 éves Pintér Imre Balatonfüreden él, 100 százalékos rokkant, egyik lába combtőtől hiányzik, és súlyos szívműtéten esett át. Most rokkantsági ellátást és fogyatékossági illetéket kap, mire az 50 ezres rezsijét kifizeti, gyógyszerekre, megélhetésre havi 40 ezer forintja marad. Amerre jár az országban, azt tapasztalja, hogy az akadálymentesítést nem oldják meg rendesen, a rokkantaknak a bankok nem adnak hitel. A kormányok, politikai hovatartozástól függetlenül, folyamatosan próbálják szűkíteni a rokkantak ellátását, amire most évente 8-10 milliárd forintot költenek, ezt az indítékot kell keresni minden újabb ötlet mögött – véli Pintér Imre.