Közelebb a közönséghez

A Nemzeti Táncszínházat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alapította a Táncfórum 20 éves eredményes működésének jogutódjaként, engedve a táncművész szakma több évtizedes nyomásának. A magyar táncművészetnek az intézmény 2001. december elseje óta "otthona", ahol bemutatható a hivatásos magyar táncművészet teljes spektruma a folklórtól a klasszikus balettig, a kortárs táncszínháztól az utcai breaktáncig, nagy együttesektől maroknyi alkotócsoportokig.

- A táncszínház 12 éves munkája, elődöm, Török Jolán vezetésével kezdődött el, nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt közel egy évtized a táncszakma életében kiemelkedően sikeres időszak volt – hangsúlyozta Ertl Péter.

Az igazgató annyiban könnyű helyzetben volt a feladat elvállalásakor, hogy 2006 óta a táncszínháznál dolgozott, mint művészeti menedzser, majd igazgatóhelyettes, vagyis pontosan tudta: mi az, amiben a folytatás mellett kell dönteni, mert érték és meg kell őrizni, és mi az, amit érdemes újrahangolni, vagy érdemes abba új energiákat keresni.

Ertl Péter hangsúlyozta, hogy vezetői koncepciójának egyik eleme a megőrzés, ennek fontos része a gyermek- és ifjúsági művészeti, színházi nevelés.

- Csodálatos repertoár áll rendelkezésünkre profi együttesek elődadásában, sőt kialakult egy olyan gyermek- és ifjúsági bázis, amelynek elsődleges szervező motorjai az óvodákban, iskolákban dolgozó pedagógusok.

Ennek a korosztálynak a színházhoz való szoktatását továbbra is rendkívül fontosnak tartják, éppen ezért a gyerekelőadások jegyárai nagyon kedvezményesek.

- Nem szeretnénk, ha a tánc csak egy réteg kiváltsága lenne, a színház a gyerekek fejlődése szempontjából létfontosságú – fogalmazott az igazgató.

- A megőrzés adja a stratégia egyik részét, de emellett szeretnék, olyan korosztályokat megszólítani, mint a tinédzsereket, vagy fiatal felnőtteket, mert őket is be akarjuk vonni a táncéletbe – ismertette Ertl Péter, aki hozzátette: ehhez a "vállalkozáshoz" egyébként nagy reményeket fűznek.

Az igazgató szólt arról a célról is, hogy szeretnének közelebb kerülni a közönséghez abban az értelemben, hogy fontos célnak tartja a vidéki és a határon túli érdeklődők bevonását.

- Szeretném megmutatni a profi táncművészet minél szélesebb szegmensét, ez fontos lépés, hiszen a társulatok számára is létszükséglet, ami által a Nemzeti Táncszínházban létrejövő előadások még több emberhez juthatnak el.

- Érezhető a fizetőképes kereslet lecsökkenése, hiszen a „kulturális fogyasztás” az, amin az emberek általában először kezdenek spórolni. Ez viszont azt is jelenti, hogy az eddiginél is jobban kell küzdeni a közönségért, még jobban meg kell becsülni azokat, akik jegyet vásárolnak és eljönnek egy-egy előadásra. Mindez arra ösztönöz minket és a társulatokat, hogy a táncművek legszínvonalasabb előadásait mutassuk be a közönségnek.

A tervekről szólva elmondta, hogy szeretne például több külföldi társulatot meghívni. Az NTSZ szervezésében megvalósuló idei Budapest Táncfesztiválra nagy és jelentős együtteseket invitálnak, például a brazil Grupo Corpót. A táncszínház felkérésére a Magyar Állami Népi Együttes a táncfesztiválra időzíti új darabja, a Szarvasének premierjét, amelyet a MÜPA-ban mutatnak be, és az idén 25 éves Szegedi Kortárs Balett is különleges bemutatót készít

Az igazgató beszélt arról is, hogy már gyerekkorában meghatározó volt a tánchoz való viszonya, hiszen a Zöldág együttesben kezdett el táncolni, amit édesanyja vezetett. Ritka az olyan család, ahol ketten is büszkélkedhetnek a Magyar Arany Érdemkeresztet kitüntetéssel: Ertl Pálné tavaly augusztusban vehette át munkásságáért, Ertl Péter 2001-ben kapta meg azt. A táncszínház igazgatója úgy fogalmazott, hogy csodálatos indulása volt, ma is figyelemmel kíséri a megyei és az országos amatőr néptáncmozgalmat.

- Nagyon örülök, hogy az 1959-ben elindított Zöldág együttes milyen nagy és különleges hatással van az ott élő emberek hétköznapjaira. A Szárazág, vagyis a Zöldágban táncoló gyerekek szüleinek együttese is ennek a fantasztikus kezdeményezésnek az egyik sikertörténete.

- A táncolás öröme megszépíti a közösségek életét - fogalmazott.

Ertl Péter karrierje táncosként nagyon széles és egyedi spektrumon ível át, hiszen felső fokú tanulmányait követően a Honvéd Táncszínházhoz szerződött, ahol közel húsz évig szólótáncosként dolgozott. Pályafutásának ezen éveiben több koreográfiát is készített professzionális és amatőr néptánc együttesek számára Magyarországon, Ausztráliában és Kanadában egyaránt. A művészetekben tett kiváló szolgálatáért 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Az Állami Balettintézetben 1987-ben szerzett táncművész diplomát, 1996-ban a Magyar Táncművészeti Főiskolán klasszikus balett-néptánc tanári, 2003-ban pedig a Pécsi Egyetemen kulturális és felnőttképzési menedzsment diplomát.