Környezetrombolás pályázati támogatással?

A hölgy, első hallásra sokak számára talán meghökkentő véleményét, mindjárt beszélgetésünk elején, egy elismert szakemberrel készült közelmúltbeli interjúval támasztja alá. Molnár Mária harmóniában él a környezettel, és nyitott minden olyan megoldásra, lehetőségre, amely védi, óvja a körülöttünk lévő világot, ráadásul naprakész is ezen a területen.

- Teljesen egyet értek és elfogadom dr. Országh József egyetemi tanár téziseit a vízgazdálkodással kapcsolatban - mondja a szakemberrel készült interjú megtekintése után. Dr. Országh József vegyész, a Mons-i Műszaki Egyetem nyugalmazott tanára 1989 és 2004 között a belgiumi Vallónia tartomány vízügyi kormánybizottságának volt vezetőségi tagja.

Elismert, európai hírű szaktekintély.

- Nézzük először is a szennyvizet. Súlyos milliárdokat ölünk bele hazánkban, és máshol is persze a csatornavezetékek kiépítésébe, szennyvízkezelő és tisztító üzemek létesítésébe. Az állami, uniós támogatással készülő beruházások arra alkalmasak, hogy hatalmas csatornahálózatban elvezessék a szennyvizet egyik pontból a másikba, jelentős energiafogyasztással, átemelő szivattyúk segítségével.

Majd ott a ma engedélyezett eljárással kezeljék, „tisztítsák” és végül visszajuttassák a folyókba, élővizekbe. Azonban tévedés azt hinni, hogy az előírások szerint megtisztított szennyvíz már tiszta. Továbbra is tartalmaz káros anyagokat, egyebek mellett gyógyszermaradványokat, hormonokat, amelyeket a tisztítással nem lehet eltávolítani. Nézzük csak meg, hány folyóból (kútból) ihatunk ma, de lassan már az is ritkaságszámba megy, hogy fürödhetünk bennük. Ez az évtizedek óta folytatott vízgazdálkodásunk eredménye. A probléma nem a szennyvíztelepen keletkezik.

Molnár Mária szerint jelentős változtatásra lenne szükség a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a környezettudatos életmód terén.  Bevásárlásra sem használ műanyagot, csak saját készítésű vászon-, vagy fonott bevásárló táskát (Fotó: Szijártó János)

A rendszer a hibás. Összekeverjük a kétféle vizet, a szappanos vízből származó szürkét és a fekáliás feketét miközben külön-külön mindegyik hasznosítható lenne, de összekeverve már nem. A szürke vízből olcsó, egyszerű, ülepítős eljárással öntözővizet nyerhetünk, míg a fekete a mezőgazdaságban lenne használható szerves tápanyagként - érvel Molnár Mária. Ehhez persze nem lehet mindenféle vegyszermaradványokkal, oldószert, gyógyszert, egyes mosóporfajtákat a szürke vízhez önteni. A megengedett háztartási szerekről  például Skandináviában tájékoztatják az érintett lakosságot. Mária megjegyzi, hogy a csapvíz sem teljesen egészséges, a benne lévő klór miatt, állandó fogyasztása nem javasolt. A klórral ugyanis az ember egészségére közvetlen veszélyt jelentő baktériumokat, kórokozókat ugyan elpusztítják, azonban maga a vegyület hosszú távon károsan hat az emberi szervezetre.

Majd a további összefüggéseket is kifejti: Az emberi fekália felhasználása, ami a komposztálás után teljesen ártalmatlan, visszaszoríthatná a túlzott műtrágya használatot. A szürke vízből nyert öntözésre alkalmas víz, pedig jelentős takarékossági tényező lehetne. Németországban például új lakást már csak úgy tervezhetnek, hogy abból a két különböző szennyvíz egymástól függetlenül távozhasson az épületből. Nálunk, jó esetben legalább a csapadékvizet külön hasznosítják, de a többit összekeverik. A falvakban jobbára maga a csatornázás  sem indokolt, hiszen a házakban keletkező összes szennyvíz hasznosítható, a kerítés határain belül. Ez alól csak igen ritka kivételek vannak. A WC-k ivóvizes öblítése hatalmas pazarlás, sok helyütt megoldható lenne egy egyszerű, szagmentes és olcsó eljárás, némi fűrészpor használatával. Nálunk sokkal fejlettebb európai országokban évtizedek óta használják, jómódú, vidéki környezetben is a bio- vagy komposzttoaletteket. Nem a szegénység miatt, hanem a vizek védelme érdekében választják ezt a megoldást.Nálunk tartja magát a környezetromboló eljárás, államilag szavatoltan, törvénybe iktatva.

Elvben az ezer-ezerötszáz fős vagy annál kisebb településeken most sem kellene drága csatornahálózatot kiépíteni, és a szennyvizet egy távolabbi település szennyvíztisztítójába vezetni. Azonban sok önkormányzatnál nincsenek felkészülve a helyben történő szennyvízkezelés megszervezésére, hiányzik a projektek lebonyolításához szükséges személyzet és a gyakorlat. Sokkal egyszerűbb kiadni a feladatot olyan cégeknek, akik a pályázat megírásától kezdve a kivitelezésig mindent elvégeznek az önkormányzat helyett, beleértve a pénzügyi bonyolítást is.

Egy tavalyi ombudsmani jelentés szerint sérül az egészséges környezethez való jogunk a közigazgatásban történt, a környezetvédelmet nagyon nagy mértékben érintő átszervezések és leépítések miatt. Lássuk be, kormányoktól függetlenül nem történt meg a lakosság tájékoztatása abban a tekintetben, miszerint a negatív környezeti tényezők súlyos mértékben hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. Ezért mindenkinek arra kell felhívni a figyelmét, hogy a megelőzés mennyire fontos, így a vizek szennyezésének a megelőzése is! Ma, az Internet világában mindenkinek lehetősége van hozzájutni az információkhoz, hogy mit tehetnek egyénenként a környezet megóvása érdekében.

Az esővíz hasznosítása terén szintén nagy a lemaradásunk. Sokan ma is vezetékes ivóvízzel öntözik a kertet, mossák az autót, abban fürdenek, sőt még a WC-t is azzal öblítik. Mi nagyon szerencsések vagyunk itt a Kárpát medencében, mert egyelőre nem kell tartanunk  az ivóvíz hiányától, ellentétben a világ számos más országával. Azonban a víz- és csatornadíjak a vidéken élők jövedelméhez képest magasak. A „sárga csekkek” kifizetése sokak számára egyre nehezebb. Ezért ma különösen fontos lenne, hogy legalább a kisebb településeken az önálló, energiatakarékos és olcsó legyen a vízzel gazdálkodás, a szennyvizek kezelése. Nem szabadna átvenni a nagyvárosokra kifejlesztett. komoly beruházásokkal járó és később drágán üzemeltethető  víztisztítási technológiákat. Szoktak arra hivatkozni, hogy az ipar, a gazdasági tevékenységek csak a megfelelő csatornarendszerrel ellátott településekre hajlandók költözni. Számos olyan megoldás, berendezés van forgalomban, amely helyben képes a termelési eredetű szennyvizeket is megtisztítani. Ez tehát nem lehet a munkahelyteremtés gátja. Az esővíz befogása nagyon sok helyen megoldható lenne, de hiányzik a motiváció, a kellő ismeret és a hatósági segítség.  A csapadékvíz jellemzően lágy, így adott esetben a mosógépben való használata a vízszámlát is csökkenti és lényegesen kisebb mennyiségben rakódik le a vízkő.

Molnár Mária környezettudatos életet folytat hetyefői otthonában. Alapvetően szinte nincs is hulladéka, mindent újrahasznosít, amit lehet, illetve ismételten felhasználja az egyik funkcióból már "kikopott" tárgyakat. Nem hord aranyékszert, így tiltakozva a környezetet nagyban romboló aranybányászat ellen. Irreálisnak tartja, hogy egyetlen aranygyűrű előállításához öt tonna ércet használnak fel, ráadásul a technológia során a rendkívül mérgező ciánt is használják. Van sok lehetőség, ő kifejezetten az ízléses, szép, saját készítésű "termésékszer" híve. Konyhájában mindennek megvan a helye, a szó klasszikus értelmében nem termel szemetet. A papír a kályhában, a növényi hulladék a kerti komposztálóban fejezi be pályafutását. Még műanyag bevásárló szatyrot sem használ, inkább a saját készítésű vászon- vagy fonott szatyrokat,  táskákat részesíti előnyben. A vízzel minden lehetséges módon takarékoskodik, és nem szennyezi vegyszerekkel. Kizárólag hagyományos, a környezetet nem károsító tisztálkodási, tisztítási módszereket alkalmaz. Úgy véli, ha mindenki csak a saját területén, portáján tenne egy apró kis lépést a környezet megóvása érdekében, akkor már tett valamit az utókor érdekében is. Ők ugyanis azt kapják, amit mi átadunk (meghagyunk) nekik.