2011.09.21. 06:22
A borzalmak mementója
Veszprém - Nagy érdeklődést váltott ki a kulturális örökség napjainak egyik helyszíne, a ritkán látogatható Benedek-hegyi óvóhely.
A betonépítményt 1944-ben tervezték, az itteni lakosság menekítése érdekében. A választás a Benedek-hegy sziklatömbjére esett, amelynek sziklái alkalmas menedéket és biztonságot nyújtottak a háború borzalmai elől menekülőknek. Nehezítette a kivitelezést, hogy akkoriban egyetlenegy, erre alkalmas fúróval rendelkezett a város.
Márföldi Aladár veszprémi főépítész akkori nyilatkozata szerint az eredeti tervtől eltérve a tervbe vett, óvóhelynek szánt alagút a várhegy alatt kerül kialakításra.
Az Úrkút utcában lévő leventeotthon melletti ház udvarán át a Jókai Mór utcai Deintler-vendéglő udvarára szándékoztak átfúrni, majd úgy határoztak, hogy egy enyhe íveléssel mintegy 80-100 méterrel feljebb az ugyancsak a Jókai utcában lévő Ruttner-ház udvarába fog nyúlni az alagút-óvóhely másik nyílása.
A Szent Benedek-hegyi óvóhelyet 1944. október közepére tervezték elkészíteni. Úgy gondolták, hogy a háború befejezése után polgári közlekedésre alkalmas útrövidítőnek használják. Ez a terv azonban meghiúsult.
A Benedek-hegybe fúrt óvóhely azonban ma is megvan, mintegy mementójaként egy borzalmas időszaknak, a világégésnek.
