A magyarok nem fizetnek a hírekért - Média Hungary 2011

Ki fizet a hírekért?

A kora délutáni fórumon Borókai Gábor (Heti Válasz), Csermely Péter (Magyar Nemzet) Giró-Szász András (Századvég) Lakner Zoltán (Corvinus), Módos Márton (InfoRádió), Németh Marika (RTL Klub) és Rózsa István (ATV) arról beszélgettek, miként keveredik ma a hír és a személyes vélemény, kommentár, elsősorban az internet segítségével. – Ha ma a legszárazabb cikket elolvassuk egy online oldalon és utána megnézzük a hozzászólásokat, máris egy szubjektív kép alakul ki bennünk az adott hírről. Másik fontos kérdés, hogy ki fog fizetni a hírekért? – hangzott el. A vitázó felek megegyeztek, az olvasók Magyarországon nem fizetnek hírekért, az ingyenes tartalmat keresik. A közmédiát az adófizetőknek kell eltartania, a kereskedelmi médiumoknak pedig olyan híreket kell közölniük, amelyért fizet bárki. Ez végül a tartalom minőségének súlyos romlásához vezethet.

Miközben az egyik kisebb teremben az okostelefonok gazdasági, médiabeli és kulturális hatásairól hangzott el több előadás is, - hamarosan bővebben -, addig a hirdetési piaccal foglalkozó szekcióban folytatódtak a különböző piaci szegmensekkel foglalkozó elemzések – új, jutalék alapú hirdetések, a legjobb reklám az elégedett ügyfél, a pénzszakma és a médiaszakma döntéseinek ütközése – az érdeklődők között pedig fotósunk megpillantotta Kovács (Kovi) Istvánt is. A program egy fórummal folytatódott ahol több magyar cég képviselője – Beke Zsusza (Richter), Grósz Judit (UPC), Mérő Ádám (Mindshare), Szabó Ákos (Adaptive), Valter Erik (Bergmédia) – beszélgettek a „jó” reklám változó eszközeiről, a reklámfogyasztók konzervatívitásáról, a hagyományos reklámterületek lehetőségeiről és a nyílt és burkolt PR sikeréről beszélgettek.

Eközben a fő előadóteremben továbbra is a média tartalmát boncolgatták az előadók elsősorban a televízió szemszögéből, no meg nem elfelejtve a mottót: a „Pénz beszél”. A Trendek a szórakoztató tartalmak piacán egy rövid előadássorozat keretében öt médiaszakember beszélt arról, miért is sikeresek a saját műsoraik. Tiszttartó Titusz (Class Fm.), Vaszily Miklós (Origo), Kolosi Péter (RTL Klub), Ómolnár Miklós (Sanoma) és Mihók Attila (Ringier) mind 12 percben fejtették ki gondolataikat. Érdekes volt, hogy míg Kolosi Péter szerint a tévét nem buktatja meg az internet, a különböző realty-show-k ismét növelték a nézettséget. Ómolnár Miklós ezzel ellentétben kijelentette, az információs forradalom néhány éveken belül elsöpri a klasszikus értelemben vett tévét. – Az új média a Facebook technológiájával indult el és a tablet számítógépekre lesznek optimalizálva. Várom már az összehajtható, kádba is bevihető érintőképernyőket. Ez az új technológia – melyben ugyanazzal a mozdulattal lapozhatjuk az újságot, mint korábban – összeköti a múlt egyszerű, logikus értékeit a modern eszközével. Abban többen is megegyeztek, hogy a „tartalom a király”, azaz a szórakoztatással lehet megfogni az embereket. Egyetértett ezzel Mihók Attila is, aki hozzátette, a gazdasági válság a cégeket profitmaximalizálásra, a kevésbé népszerű oldalak leállítására és új médiaterületekre való belépésre kényszerítette. A print sajtó az online-ra, az online a videó megosztásra, a tévék ugyancsak az online-ra hatoltak be, hogy ezzel konkurenciát teremtsenek és versenyezzenek egymással. – A jövő a komplex tartalom menedzseléséé, a hírért egyszer kell fizetni és a lehető legtöbb formátumra – tévé, online, rádió, print – kell optimalizálni.

Médiasztárok, celebek

- Ki a celeb? – tette fel a kérdést Exterde Tibor három kollégájának, Sebestyén Balázsnak, Hajdú Péternek és Rákóczi Ferencnek. Utóbbi szerint az a celeb, aki a közéletben érdemtelenül, mögöttes teljesítmény nélkül igen jól megél. Balázs szerint sok olyan celeb is van, akik tettek le értéket az asztalra. A három médiaszemélyiség más-más véleményen volt arról is, hazánkban ki a médiasztár, mennyire természetes vagy épített személy, mennyire tudja honnan hová tart és hogyan tud oda eljutni. Sőt, a sztár elhasználódásáról is beszélgettek, illetve, hogy mi a jobb, ha az ember beengedi a sajtót a magánéletbe vagy sem?

A rendezvény kora estig folytatódott további érdekes előadásokkal és beszélgetésekkel, este az X-Faktor sztárjaival bulizhattak és kapcsolhattak ki az egész napos agytágításból. A Média Hungary holnap sem pihen, további érdekes szakmai előadásokkal a webtévékről, jövőképekről (például mi lesz, ha egyszer lekapcsolják a Facebook-t?) vagy épp, hogy mire kíváncsiak a vidéki olvasók.

Délutáni események

Miközben a fő előadóteremben Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária vezérigazgatója beszélt a digitális átállásról,  addig a magyar hirdetési piac iránt érdeklődök a szomszédos teremben Élesztő(t) a tortába címmel Baráth Péter (DDB) és Gulyás János (MEC) szakértők beszéltek a médiahirdetési piac változásáról. Felgyorsult a folyamat, sem a fogyasztók sem a versenytársak nem várnak majd arra, mi mit lépünk. A saját házunkon belül kell olyan (céh)mestereket kiképezni, akik több területen is alkalmazhatóak. Egy kommunikációs, hirdetési piac van, ott kell helytállni - hangzott el.

Ezt követően Kiss Gergely (GKIeNET) beszélt az hirdetési piacról kiszorultakról, a szegény emberekről. A kutató elmondta az utóbbi évek romló gazdasági helyzete kiszélesítette a piacról kiszorult társadalmi réteget, akikkel nem igazán szeretnek foglalkozni.

- Az internet nem a szegények médiája, a Gyöngyöspata kulcsszóra nem épült hirdetési stratégia, pedig a Google keresője az elsők között dobja ki. Jelenleg már vannak jó ötletek - például kupongyűjtő oldalak -, amelyek már célcsoportnak tekintik a szegény embereket. Másik lehetőség, hogy ha a kereskedelmi médiumok a szórakoztató műsorokban elrejtve - egy tudatos stratégia részeként - olyan üzeneteket közvetítenek, mellyel előrébb mozdítják ezt a csoportot - mondta el a szakértő.

Mindeközben a közép-európai szekcióban lengyel, cseh, szlovák, horvát, román és szerb kereskedelmi médiumok vezetőinek beszélgetését hallgathatták meg az érdeklődők. A külföldi vezetők megosztották tapasztalataikat saját működésükről, versenyhelyzetükről, a törvényhozás szabályozásának kihívásaival, legnagyobb problémáikról. Beszéltek a nemzetközi versenyről a saját gyártású, a regionális és az internetes termékek esetében, az USA és az EU termékeinek összefüggésében.

A folyamatosan zajló programok közül fel kell hívni a figyelmet Tölgyessy Péter előadására, aki a magyar sajtó címmel tartott előadást. Az elhangzott rendkívül érdekes és megfontolandó gondolatokat később olvashatják.

Őt Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója követte, aki a kommunikációs cég példáján keresztül mutatta be, milyen gyorsan fejlődik a technológia.

- Mikor bevezettük a magyar piacra az IP tévét, alig páran rendelték meg, mára legalább annyi előfizetőnk van erre a rendszerre, mint a műholdas tévére. Míg néhány éve csak nézni lehetett a tévét, ma már felvehető, visszatekerhető és megannyi más funkcióval ellátott technológia áll rendelkezésre és a tervek szerint a közeljövőben már chatelni vagy videó-telefonálni is tudunk majd a készülékeken - mondta el. Előadásában folyamatosan szem előtt tartotta, hogy aki nem halad a technológia fejlődésével az lemarad, s a piacon a pénz beszél - lásd az okos telefonokat.

Délelőtt - Megnyitók és a pénz szava

A megjelenteket a konferencia házigazdái, Szili Nóra és Radnai Péter köszöntötték, s még a megnyitó előtt röviden felvázolták a találkozó legfontosabb programpontjait. Három teremben, párhuzamosan folynak majd az előadások, viták, melyek meghatározhatják a média piac jövőjét.

Az idei Média Hungary-t Szőcs Géza a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára nyitotta meg, aki a magyar audiovizuális kultúra megőrzéséről, fejlesztéséről és támogatásáról beszélt összefüggésben a kulturális kormányzat lehetőségeivel és feladataival, illetve a magyar társadalom, elsősorban a fiatalok kultúrájának változásával.

Az államtitkárt Lánczi András, a Corvinus Egyetem intézetvezetője, oktatója követte a pódiumon, aki az emberiség és a pénz viszonyáról beszélt, a Pénz illata című előadásában. Különböző pénzfilozófiákat vetett össze a mai modern világ elvárásaival. Elmondta, a pénz titka, hogy összesűríti az emberek viszonyainak összességét, ettől talán a leghatalmasabb dolog a földön.

- A pénz segít kiteljesíteni az életünket, de nagyon könnyen átveheti felettünk a hatalmat, ellenünk fordulhat. A pénz sosem mehet a jellemépítés, az erény rovására. A pénz nagyon fontos eszköz, de nem lehet célja az emberi létnek - összegezte,

Ezt követően a Pénz szava címmel indult vita Barcza György (K&H), Török Gábor (Vision Consulting), Szauer Péter (HVG), Uj Péter (Index) és Szenes Gábor (Pressonline) között.

Szenes Gábor elmondta, a legújabb amerikai közgazdasági kutatók Magyarországot az Észak-Balkánhoz kapcsolják, ami elsőre sokkoló, de idővel megszokjuk.

- Az egyetlen kiutat az online piacon látok - mondta el a Pressonline ügyvezetője. Uj Péter ezzel szemben úgy vélte, az online piac sem mutat jobb képet, mint a dél-európai országoké, nem lehet tudni, hová vándorolnak a támogatások. Szauer Péter hozzátette, a politika befolyása mellett a fogyasztási változások is sokat alakultak az utóbbi időben, míg tíz éve száz százalék volt a nyomtatott sajtó olvasása, most már csak 50 százalék, ismét tíz év múlva még kevesebb lesz. Mindeközben, amíg korábban fizettek az emberek a hírekért, addig mára inkább az ingyenes tartalmakat keresik. Barcza György felvetette, fejlettebb országokban nem történhetne meg, hogy a médiapiacra bankok vagy politikai elemzők bejussanak. Török Gábor kifejtette, Magyarországon nem lehet tudni, ki mögött ki áll. - Ki kié, ki kinek a tulajdona? Hazánkban nem lehet tudni, hogy egy-egy lapnál valójában milyen tulajdonosi érdekek állnak.

Nem értett ezzel egyet Szauer Péter, aki elmondta, a nyomtatott sajtó 80 százaléka 4-5 tulajdonos kezében van, és az is igen tisztán látható, hogy kik a legjelentősebb online médiumok tulajdonosai.

A néhány dologban egyet, másban egyet nem értő szakértők érintették még a média, a gazdaság és a hatalom összeolvadásának kérdését, s hogy ez milyen természetű, szimbiotikus vagy egyoldalú előnyökre épül. Képes-e a média egymaga a gazdasági szálakat mozgatni?

A konferencia mottója a "Pénz beszél". Ezzel kapcsolatban több komoly kérdés is felmerül: Valóban csak a pénz számít? Milyen tényezők befolyásolják a piac szereplőit a globális gazdasági válságon és az új médiatörvényen túl, a digitális átálláson innen? Mit is jelent valójában a média társadalmi felelőssége? A tényleges felelősségérzet, a józan belátás vagy a hatósági kényszer (félelem) képes felülkerekedni a profit iránti vágyon (mohóság)? Esetleg egyik sem? - írja a konferencia tájékoztatója és ezekre a kérdésekre próbálnak választ keresni a konferencia előadói és hallgatói.