2007.11.05. 03:28
Elszámoló számlafrász
Személyes vallomással kezdem: nem várom már a leveleket. Sőt, ha na-gyon őszte akarok lenni, akkor vagyok boldog, ha üres a postaládám. Nem a postá ...
Személyes vallomással kezdem: nem várom már
a leveleket. Sőt, ha na-gyon őszte akarok lenni, akkor vagyok boldog, ha üres a postaládám.
Nem a postás tehet róla, aki különben rokonszenves figura, hogy többnyire rossz híreket kapok: APEH-tól, az önkormányzattól, banktól, tb-től, mobilszolgáltatótól, még a könyvtár is büntet (megint nem
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
a leveleket. Sőt, ha na-gyon őszte akarok lenni, akkor vagyok boldog, ha üres a postaládám.
Nem a postás tehet róla, aki különben rokonszenves figura, hogy többnyire rossz híreket kapok: APEH-tól, az önkormányzattól, banktól, tb-től, mobilszolgáltatótól, még a könyvtár is büntet (megint nem
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
a leveleket. Sőt, ha na-gyon őszte akarok lenni, akkor vagyok boldog, ha üres a postaládám.
Nem a postás tehet róla, aki különben rokonszenves figura, hogy többnyire rossz híreket kapok: APEH-tól, az önkormányzattól, banktól, tb-től, mobilszolgáltatótól, még a könyvtár is büntet (megint nem
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Nem a postás tehet róla, aki különben rokonszenves figura, hogy többnyire rossz híreket kapok: APEH-tól, az önkormányzattól, banktól, tb-től, mobilszolgáltatótól, még a könyvtár is büntet (megint nem
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Nem a postás tehet róla, aki különben rokonszenves figura, hogy többnyire rossz híreket kapok: APEH-tól, az önkormányzattól, banktól, tb-től, mobilszolgáltatótól, még a könyvtár is büntet (megint nem
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
vitték vissza időben a gyerekek a kikölcsönzött könyveket).
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Igazából talán azon sem lepődnék meg már, ha egy brontosaurus csörtetne ki a levélből és a nyomomba eredne, ha menekülni próbálnék. Csoda-e, hogy
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
ezek után a hajszolt emberek riadalmával téptem fel a levelet, amit az E.ON küldött a minap. Éves elszámolás előbb villanyra, majd két nap múlva gázra is. A villany még nem is kavart fel annyira: mínusz kétezer-ötszáz . Majd befizetem, gondoltam. Hanem a gáz (mínusz negyvenezer) már szíven ütött. Elhomályosult tekintettel próbáltam értelmezni a számlát: ...túlfizetés: 0. Fizetendő összesen: mínusz negyvenezer. Előszedtem a befizetett csekkeket, összeadtam, kivontam, mégis úgy jött ki: a szolgáltató tartozik nekem és nem fordítva, tehát én vagyok pluszban, túlfizetésben negyvenezerrel. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, valóban jól számolok, nézzem csak meg a számlán, bal oldalt fent a dátumnál írja (apró fekete betűvel): visszafizetés postán . De ki fizet visz-sza kinek? - villant át az agyamon.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Az ügyfélszolgálat azonban újfent megnyugtatott: postán küldik el nekem azt a negyvenezer forintot, amivel az E.ON mínuszban van nálam, s én pluszban vagyok nála. Fellélegeztem. Egyébként is tudhattam volna, hétköznapi világunkon kívül léteznek egyéb világok is, amelyekre nem érvényesek sem a racionális logika szabályai, sem a megszokott közlési formák. Önálló a számrendszerük, önállóak a rítusaik. Az istenek mindig is rejtett üzenetekben, rébuszokban beszéltek, mást mondtak, mint amit mondani látszottak.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Most már én is megtanultam: ami az E.ON-számlán mínusz, az nekem plusz. Ilyen csavarosan közli velem a szolgáltató a saját szemszögéből készített nyilvántartást postázva,
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
tehát mintegy önmagával beszélgetve (de nekem
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
címezve): túlfizetésben
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
vagyok.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.
Különben meg kár a gőzért, ahogy a gáz ára és a támogatások alakulnak, úgysem lesz többet ilyen.