Vigyáz ránk a partról

Az idei szezon első napján, mint minden évben, a csopaki strand nyitásakor ott volt történetünk főszereplője, aki itt kezdte 16 évvel ezelőtt vizes pályafutását. A 43 éves, kétgyerekes családanya sportos külseje alapján akár tíz évet is letagadhatna a korából, bár ezzel ő nemigen foglalkozik. V. Kovács-Molnár Dóra az általános iskola alsó tagozatában már versenyszerűen úszott, majd a kiváló mentőápolótól, Csermák Józseftől sajátította el többek között az elsősegélynyújtás alapjait, aki az általános iskolába járt oktatni. Másokon segíteni, ott lenni a víz a közelében, élvezni a természet ezer arcát - ezért lett vízimentő a veszprémi hölgy.

- Gyerekként sokat jár-tunk le a Balatonra, így többször megfordultunk a csopaki strandon is, ahol évről évre valami újat adnak a fürdőzőknek. Mindig is odafigyeltek a kicsikre, ezért is szerettem meg ezt a családbarát strandot, ahol legtöbbet vagyok szolgálatban. Annak idején én is idehoztam a gyerekeimet, a ma már 12 éves Esztert és a 15 éves Dávidot.

Közvetlenül a vízparton beszélgetünk, Dóra mindvégig a fürdőzőkön tartja a tekintetét.

- A legfontosabb feladatunk a megelőzés, hogy senki ne kerüljön veszélybe. Még a megyénkbeliek közül sem mindenki tudja, hogy milyen szeszélyes a Balaton. Sokszor nem értik, hogy miért mondatjuk be az első fokú viharjelzést, amikor csak pár felhő kúszott fel az égre. Tudniillik a hegyek mögül váratlanul lecsapó szél nagyon veszélyes, mert a tó belseje felé tolja a gumimatracokat, a felerősödő hullámzás miatt még a tapasztalt úszók is bajba kerülhetnek. Első fokú viharjelzésnél már nem mehetnek a fürdőzők 500 méternél távolabbra a parttól. A katamaránnal a szolgálat felét vízen töltjük: rajtra készen állunk, ha bárki bajba kerülne. A másodfokú viharjelzésnél tilos fürödni, de ezt sajnos kevesen tartják be, sokan nem ismerik a viharjelzéseket sem. Nem engedjük, hogy a stégekről az alacsony vízbe ugráljanak az emberek, mert annak könnyen súlyos sérülés lehet a vége. Néha bizony a részegekkel is vannak prob-lémák, akik mások pihenését zavarva hangoskodnak, illet-ve ilyen állapotban mennek a vízbe. Szót lehet velük is érteni, bár nem könnyű Van úgy, hogy a vendégek szólnak, ha elpusztult halat látnak, amit mi szedünk ki, illetve egyéb, a vízpart mentén található szemetet, ez is a fel-adatunk többek között.

Dóra egyszer egy kisfiút húzott ki a víz alól, máskor egy 90 éves nénit keresett társaival a Balatonban Fotó: Balogh Ákos

Megszólal mellettünk az adóvevő. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) zánkai központjából arról tájékoztatják egy időben az összes strandot, hogy milyen idő várható a következő órákban, hány fokos a víz, milyen az UV-sugárzás mértéke. Nyugtáztam, vétel - szólnak vissza a többiek is. Dóra elindul a főbejárathoz, hogy az információkat megossza a személyzettel, akik kiírják az adatokat, ugyanis a fürdőzők közül sokan érdeklődnek, aznap milyen idő várható a parton.

- Elsődlegesen rádión kérünk segítséget baj esetén a mentésirányítási központtól - magyarázza Dóra, aki 2000 óta látja el ezt a speciális szolgálatot a Balaton-parton. - Legtöbbször a Tihanyban állomásozó Rupert sürgőssé-gi mentőhajót indítják útnak, amelynek a felszereltsége megegyezik a mentők eset-kocsijáéval. Természetesen a személyzet tagjai között mentőorvos vagy mentőtiszt és szakápoló is van. Csakúgy, mint a legtöbb strandon, ők is folyamatosan ügyelnek reggeltől estig.

Különös esetekről faggatom Dórát, aki főállásban pedagógus, részmunkaidőben pedig a megyeszékhely sport-uszodájában úszómester, felváltva két társával. Azt meséli, hogy pályafutása kezdetén egy nagypapa kétségbeesve futott hozzá, hogy az unokája elvesztette az egyensúlyérzékét, rosszul van, vélhetően valami belement a fülébe. Dóra vízzel kimosta a kölyök hallójáratából a hangyát, majd óvatosan csipesszel ki-emelte. Egy másik történet ennél idegborzolóbb volt. Dóra már egy ideje figyelte az apát, aki felültette a nem kimondottan jó vízfekvésű, krokodil formájú kajak orrára a pár éves kisfiát, majd elkezdett evezni. Kis idő múlva a gyerek becsúszott a vízbe, elsüllyedt... Dóra talán még soha nem úszott ilyen sebesen, így sikerült időben kimenteni a kissrácot a vízből, amit a halálra rémült apa lebénulva nézett végig. Kisebb sokkot kapott a látványtól. Ezt azért nem hagyta szó nélkül a gyerek megmentője.

- Az sem volt mindennapi eset, amikor odajött hozzám egy hatvan fölötti hölgy azzal, hogy a 90 (!) éves édesanyját a nagy tömeg miatt elvesztette szem elől a vízben - egy órája... Ismertem őket, gyakorlott úszók voltak, de akkor azonnali segítséget kértem a központtól. Érkezett a hajó, én is bementem a vízbe, míg társaim további információkat gyűjtöttek. Semmi eredmény. Újabb egy óra telt el, mire a néni előkerült nagy vidáman, de akkorra már a vízi rendőrök is segítettek a keresésben. Elnézést kért, hogy riadalmat okozott, de mivel nem volt rajta szemüveg, nem látott rendesen, egy másik strandon ért partot.

A családanya szabadidejében fut, rendszeresen úszik, hiszen neki is teljesíteni kell a szintidőt az évenkénti vizsgán, mint a fiatalabb kollégáinak. Különben is, példát akar mutatni, hiszen a fiatalok egyik felkészítője erre az izgalmas szakmára .

A VMSZ-nél évente 60-80 fő is elvégzi a tanfolyamot az ország különböző pontjain - legtöbben a fővárosban -, hogy aztán a nagy tavaink mellett, uszodákban és wellness- szállodákban helyezkedjenek el hosszabb-rövidebb időre. Történetünk főszereplője tavaly 30 napot dolgozott a három hónap alatt. Várható, hogy a jövőben kisebb lesz a lemorzsolódás náluk, ugyanis ettől az évtől a tavalyi nettó négyezer forintos napi fizetésüket felemelték a duplájára.

- Itt lenni a tóparton, a természetben, az embereken segíteni, ez köt a szakmához, s nem elsősorban a kereseti lehetőség. Ez amolyan szerelem. Hogy meddig csinálom? Nem tudom. Talán míg a lányom nem éri el azt a kort, amikor elvégezheti a tanfolyamot. Merthogy a nyomdokaimba szeretne lépni. Már most büszke vagyok rá.