Vendégsarok: A Balaton színei – A szürke iszap

Bizonyára mindenki ismeri a Balaton jellegzetes szürke színű, lágy iszapját, mely a tó sekélysége miatt hullámzáskor (és fürdőzéskor) felkavarodik és a finom iszapszemcsék a vízben lebegnek.

Egyrészt ezeknek az üledékszemcséknek tulajdonítható a Balaton jellegzetes zöldeskék színe. Az, hogy mik is pontosan ezek az üledékszemcsék már elődeink figyelmét is felkeltették. A Balaton sokoldalú tudományos kutatása a 19. században kezdődött, s mára már tudjuk, hogy a szürke üledék túlnyomórészt mésziszap, melyben mind a környező területekről folyóvízi- és szélerózióval behordott, mind a tóban képződő karbonátok megtalálhatók, a csigák, kagylók héjaiból származó karbonátokkal együtt. Ennek ellenére az iszap ásványainak tulajdonságai még mindig nem teljesen ismertek.

Milyen a balatoni ásványszemcsék összetétele, morfológiája, szerkezete? A szezonális változások és időjárási szélsőségek befolyásolják-e a vízminőséget és ezen keresztül az üledékképződést? Milyen kapcsolatban van az üledék az élő szervezetekkel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Pannon Egyetem Föld-és Környezettudományi Tanszékén működő, környezeti ásványtani kutatásokkal foglalkozó csoport. Vizsgálataink középpontjában a Balaton vizéből kiváló karbonát ásványok szerepelnek. Kutatásainkhoz lebegőanyag- és vízmintákat veszünk, sőt télen a jég alá kihelyezett üledékcsapdákkal közvetlenül a víztestben kivált ásványokat gyűjtjük össze. Áprilistól októberig kagyló és planktonikus rák mintákat is gyűjtünk. Ezek az élő szervezetek állandó kapcsolatban vannak az üledékkel; táplálékukkal a lebegő ásványi részecskéket is felveszik, melyeket úgynevezett pelletek formájában juttatnak vissza a vízbe. A pelletek és az üledék nagy részét is a tóban képződő nagy magnézium tartalmú karbonát ásvány, a Mg-kalcit teszi ki. Ezek a kristályok mikroszkópikus méretűek és érdekességük, hogy más az alakjuk és szerkezetük, mint a kőzetekben megtalálható kalcité.

Felmerült a kérdés, hogy a szokatlan tulajdonságok, nem annak köszönhetők-e, hogy a kristályképződéshez a vízben lebegő algák is hozzájárulnak. További érdekesség, hogy a Mg-kalcit összetétele változik tó Keleti- és Nyugati-medencéje között. A háttérben a vízkémiai paraméterek nyugat-kelet irányú változása áll, mely a szélsőséges csapadékos időszakokban a legnagyobb. Tavaszi áradáskor szabad szemmel is érzékelhető a változás, a Zalával érkező szerves anyag kávébarnára színezi a Nyugati-medence vizét, míg a Keleti-medence jellegzetes türkizkék, „balatoni” színe változatlan. A szárazabb periódusokban a víz töményedésével változik a benne lévő ionok koncentrációja. Mindezen változások az üledék ásványos jellegét is meghatározzák.

A Balaton harminc éves vízkémia adatait elemezve kimutattuk, hogy a szezonális változások a Nyugati-medencében kifejezettebbek s az utóbbi tíz évben mindkét medencében átlagosan nagyobb Mg/Ca arány jellemezte a vizet. Kérdés, hogy ez milyen komplex folyamatnak a végeredménye, bár feltehetően szélsőségesen alacsony vízállások gyakoribb előfordulásával hozható összefüggésbe.

A jövőben további kutatásokat végzünk, amelyek eredményeivel pontosíthatjuk a vízszintingadozás üledékképződésre gyakorolt hatását, és annak közvetett következményét a tó ökoszisztémájára.

VENDÉGSAROK - Dr. Nyirő-Kósa Ilona