Újra diák lettem

Diákok, akik minden oktató munkáját azzal segítik legjobban, ha érdeklődésük középpontjában a pályaválasztás által elvégzendő feladatok hosszú sorát kitartóan művelik, tanácsainkat elfogadják, értik a testre szabott üzenetet, s társakká válnak az alkotásban, együtt örülnek, ha muzsikáról, a lélek rezdüléseiről van szó.

Zaklatott, beteg Európában, világban élünk. Szüksége van ennek a világnak gyógyulásra. A bibliai Dávid hárfája hangjával gyógyította gyötrődő királyát: Sault. De mi is a zene? Az angol értelmező szótár szerint: „öröm szerzése”. Úgy gondolom több zenére, „öröm szerzésre” lenne szüksége az emberiségnek, nekünk magunknak. A zene gyógyít. A keresztyén világ mélyről magasba emelő vokális és hangszeres művei Adventtől Adventig betöltik ezt a szerepet. Bizonyságot tesznek örök, el nem múló emberi értékekről, Isten csodálatos teremtő, alkotásra késztető lelkének erejéről, ember iránti megváltó szeretetéről. Ezt, a lélek által ajándékozott erőt az elmúlt Pünkösdben újra átélhettük. Az előttem álló hangversennyel én is szeretnék örömet szerezni, zenei kincseket megosztani a hallgatósággal.

A változó világ követelte meg a mostani fordulót, mérföldkövet az életemben, hogy újra iskolapadba üljek. Amíg cseperedő gyermekeink diákjaink kezét fogjuk, addig ebben a szűk térben mozgunk mi tanárok. Elindultak és végeztek diákjaim. Most én lettem újra diák. Így egy másik tér nyílt meg, ahol segítségükkel a diplomahangversenyemen felhangzó műsorra együtt készülhettünk fel. Ebben a folyamatban nagyon nagy örömöt jelentett számomra, hogy oktatói munkám elismerése is egyben a diákjaim főiskolai, zeneakadémiai továbbtanulása. De itt szeretném megemlíteni a veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskolában tanító kollégák kitűnő munkáját is! Ha Veszprém igazán iskolaváros akar maradni, ezt a különleges iskolaformát a ma sokat hangoztatott tehetség-gondozás érdekében, felettébb támogatni kell, hiszen az itt tanuló diákok döntöttek jövőjüket, pályájukat illetően. Céltudatosan tanulnak, gyakorolnak. (Volt, van és lesz ebből még sokaknak öröme.)  Továbbá nagy örömömre szolgál, hogy elismert és kiváló szakemberektől lehetett ellesni szakmai fogásokat. Csoda volt a nemrég távozott Keönch Boldizsár pécsi kurzusa. Vagy korábban Kiss. B. Attila, Wiedemann Bernadett és Kertesi Ingrid kurzusai.

Amíg a középiskolai korosztályt tanítom, ezzel párhuzamosan nyaranként Pápán a Dunántúli Református Egyházkerület Kántorképző tanfolyamát vezetem és oktatok egyetemi szinten, a pápai Református Teológián és Kathekéta képzőn. A cél mindenütt ugyanaz. A zenei tudás, az éneklés gyakorlati elsajátítása, lelkésszé, hitoktatóvá és szolgáló kántorrá nevelni a rám bízott fiatalokat. Ebben az évben adunk hálát a tanfolyam 25. évéért és benne a ma egyházzenéjének számos tehetséges művészéért. Két elismert embert emelnék ki, akik tanfolyamunk szakmai értékét növelték. Zeneszerző kurzust tartott Prof. Dr. h. c. Gárdonyi Zsolt orgonaművész, zeneszerző Würzburgból, valamint jelenlegi Emberi Erőforrások Minisztériumának  kulturális államtitkára  Dr. Hoppál Péter is több éven át tanított közöttünk.

Mindemellett a Pannon Egyetem énekkara jó lehetőséget nyújt arra, hogy az egyetem hallgatóinak is lehetősége legyen a zene, az éneklés művelésére és értékes kórusművek megtanulására.

Szeretnék a jövőben is sokat énekelni és munkámmal Veszprém Város zenei életéhez, zene szerető diákjai képzéséhez tudásom legjavát nyújtani.

Veresné Petrőcz Mária, énekművész