Hétvége

2015.03.27. 14:54

Dacolva a halállal - Filó László főtörzsőrmester Afganisztánban is járt

Várpalota – Több alkalommal is szolgált misszióban Filó László főtörzsőrmester. Az MH Bakony Harckiképző katonája másfél évet töltött Koszovóban, a Sínai-félszigeten és a messzi Afganisztánban.

Szabó Péter Dániel

– Koszovóban KFOR békefenntartóként döntően a magyar tábor őrzése és a főparancsnokság védelme volt a feladatunk. Nehéz volt itthon hagyni a páromat, aki akkor már az első gyermekünket várta. Kint szolgáltam, amikor megszületett a kislányunk – mondta el Filó László, aki számára az Afganisztánban töltött hat hónap volt a leginkább embert próbáló feladat.

– A terepjárókban kialakított géppuskaállásban kellett helytállni. Közel harminc kilót nyomott a rajtunk lévő felszerelés. A konvojokban egy-egy adott területet kellett biztosítanom, ezért folyamatosan pásztáztuk a horizontot.

Tapasztalt katonaként több misszióban is szolgált több ezer kilométerre a hazájától, a családjától Filó László főtörzsőrmester. Az MH Bakony Harckiképző Központ ellenerő századának lövész rajparancsnoka nem fél a veszélytől, pedig toronylövészként mindennap a halállal nézett farkasszemet Afganisztánban.

- Közel húsz esztendővel ezelőtt, 1996-ban vonultam be Szentgotthárdra sorkatonának a Rába határvadász századhoz. Lövész rajparancsnokként szereltem le, s nagyon megtetszett a honvédség, ezért hivatásosként is a katonai pályát választottam, 1998-ban Veszprémben az akkori 1. Logisztikai Ezrednél kezdtem meg szolgálatomat. Két évet töltöttem a megyeszékhelyen, majd a haderőreform következtében sikerült átkerülnöm Várpalota katonai alakulatához. Több beosztásban is szolgáltam, jelenleg az ellenerő század lövész rajparancsnoka vagyok. Ez a Magyar Honvédségen belül is egyedülállónak számító lövészszázad a kiképzés során segíti a hazai és külföldi haderő itt gyakorlatozó ala-kulatait. Szimulált alájátszást végzünk társaimmal, döntően ellenséget személyesítünk meg a kiképzési rendezvényeken. Kevesen vagyunk, de nagy tapasztalattal rendelkező, ütőképes csapatunk van, büszke vagyok a társaimra - mondja Filó László főtörzs-őrmester a várpalotai Kossuth laktanyában.

Az MH BHK tapasztalt katonájának több ízben is lehetősége volt már misszióban szolgálni, összesen mintegy két évet töltött távol hazájától és családjától.

- Első alkalommal Koszovóba jutottam ki 2006-ban KFOR-békefenntartóként. A kint töltött hat hónap alatt döntően a magyar tábor őrzése és a főparancsnokság védelme volt a feladatunk, de a beléptetést is mi végeztük bajtársaimmal. Nehéz volt itthon hagyni a páromat, aki akkor már az első gyermekünket várta. Kint szolgáltam, amikor megszületett a kislányunk, szerencsére volt lehetőségem arra, hogy néhány napra a kezembe foghassam a gyermekemet meséli a főtörzsőrmester, aki a külszolgálat lejártát követően nem sok időt töltött Magyarországon, hiszen alig egy esztendővel később már hadműveleti területen szolgált Afganisztánban. Az ország északi részén fekvő Pol-e Khumriban, az MH Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) táborában kaptam beosztást toronylövészként - mondja.

Filó László főtörzsőrmester több elismerést is kapott helytállásáért Fotó: Magyar Honvédség

Amikor megjegyzem, hogy ez már jóval veszélyesebb terep volt, csak elmosolyodik.

- A keményebb harcok többnyire a déli megyékben folytak, de azért nem tagadom, a Mercedes terepjárókban a géppuskaállásban vagy a BTR-80 harcjárműben toronylövészként nem volt egyszerű helytállni. Közel 30 kilogrammot nyomott a rajtunk lévő felszerelés. A konvojokban vagy a járőrfeladat során egy-egy adott területet kellett biztosítanom, ezért folyamatosan pásztáztuk a horizontot. Nem hibázhattam, hiszen a bajtársaim számítottak rám, rajtam is múlt a biztonságuk. Bevallom őszintén: a kint töltött fél év alatt nem sokszor gondoltam a halálra. Mindennap úgy keltem fel, hogy katonaként a rám kiszabott feladatot kell teljesítenem, s mindent megtennem a művelet sikeréért. Az úgynevezett azonnali cselekményekre való reagálást - ilyen például egy támadás vagy egy belövés a konvojba - annyit gyakoroltuk, hogy szinte beleégett az agyunkba. Erre azért volt szükség, hogy vészhelyzetben mindenki azonnal tudja, mit kell tennie, hiszen életek múlhatnak a gyorsaságon és a hatékonyságon. Persze tény, hogy az alapos kiképzés és pszichés felkészítés ellenére is, kulturális sokkhatás éri az embert Afganisztánban - meséli Filó fötörzsőrmester, aki kérdésünkre megjegyezte, gépjárműves járőrözés és konvojok biztosítása éppúgy szerepelt a feladatok között, mint magas rangú személyek kísérése. - A feladat itt is adott: a kijelölt személyt biztonságban elszállítani A-ból B pontba. Ez az elsődleges. Erre koncentrálunk, katonaként ezért vagyunk ott, ezért kaptuk a kiképzést - jegyzi meg határozottan.

Kérdésünkre hozzáteszi, komoly támadás és probléma szerencsére nem adódott a kint töltött hat hónap során, de azt azért nehéz volt megélni, amikor egy magyar tűzszerész katona elhunyt szolgálat közben Afganisztánban. - Szerintem ott és akkor döbbent rá mindenki, hogy nemcsak kimegyünk és bejövünk, hanem akár meg is halhatunk a műveletek során. Az akkori parancsnokunk katonaként és emberként is kiválóan kezelte a helyzetet. Sokat beszélgettünk az eset után, de a legjobb gyógyír talán az volt, hogy rögvest feladatokat kaptunk. Így nem volt idő rágódni a történteken.

Afganisztánból hazatérve a katonai szolgálat mellett Filó László belevetette magát a nyelvtanulásba. Missziós tapasztalata mellett a sikeres vizsgáknak, biztos angolnyelv-tudásának köszönhetően juthatott ki 2011 második felében az Ázsiát Afrikával összekötő Sínai-félszigetre, ahol a Multinacionális Erők és Megfigyelők Békefenntartó Misszió Magyar Kontingens kötelékében teljesített szolgálatot.

 

Filó László főtörzsőrmester Afganisztánban
Fotó: Magyar Honvédség

- Katonai rendészként személyi és közúti ellenőrzéseket végeztünk, kiemelt objektumoknál járőröztünk, buszokat és különböző szállítmányokat kísértünk. Itt is hat hónapot töltöttem el. Ugyan lett volna lehetőségem arra, hogy további fél évig kint maradjak, ám úgy döntöttem, elég volt. Hiányzott a családom - mondja, s kijelenti: hatalmas köszönet illeti párját, aki benne is tartotta a lelket, s mellette egyedül nevelte gyermeküket.

Kérdésemre megerősíti, sok más katonatársához hasonlóan nem volt egyszerű visszailleszkedni a mindennapi életbe a missziók után.

- Huszonnégy órában magas készenléti fokozatban vagyunk hat hónapon keresztül, ezért nehéz átállni, elsőre nagyon furcsának tűnnek az itthoni nyugodt napok. Sokat mentünk közösségbe, meséltem a kislányomnak, ezért szép lassan visszazökkentem a normál kerékvágásba.

Filó László főtörzsőrmester azonban nem maradt sokáig egy helyben, 2013-ban már utazott is az Egyesült Államokba. Abban az évben egyedüli magyarként egy egészségügyi tanfolyamon vett részt az amerikai haderő San Antonió-i bázisán. - A 16 héten át tartó harctéri mentőkatonai képzés lényege, hogy olyan katonákat nevelnek ki, akik a frontvonalban emelt szintű egészségügyi ellátásokat is képesek elvégezni. Régi vágyam volt ez a tanfolyam, büszke vagyok rá, hogy sikerrel elvégeztem. Nehéz döntés volt egyébként, hogy elvállaljam-e egyáltalán, ugyanis a feleségem akkor várta a második gyermekünket. Indulás előtt megígértem, hogy hazaérek a szülésre. Végül május 17-én kaptam meg a diplomámat az Egyesült Államokban, két napra rá hazarepültem, második gyermekem pedig június 7-én jött világra. Az volt számomra az igazi visszatérés, amikor végre kézbe vehettem a kisfiamat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!