Nógrádi György szerint húsz év múlva polgárháborúk, etnikai zavargások és katasztrófa vár Európára

Nógrádi György szerint húsz év múlva polgárháborúk, etnikai zavargások és katasztrófa vár Európára

Leszögezett véleménye, hogy a migrációnak nem létezik morális és demokratikus megoldása. Nógrádi György elárulta azt is, hogy sok útlevele van, állampolgársága viszont csak egy. Magyar.

A Corvinus Egyetem tanára az első biztonságpolitikus, akinek facebookos rajongó tábora van, melyet állítása szerint nem ő készített. Lapunk Nógrádi Györgyöt a személyes indíttatásáról, a migrációs helyzetről és a megyénket érintő biztonsági kérdésekről kérdezte.

– Miért éppen biztonságpolitika?

– Gyerekkorom óta csak ez érdekelt, semmi más.

Nógrádi György szerint szabályozni kellene, hányan és kik jöhetnek be Európába Fotó: Balogh Ákos

– Hogyan lett biztonságpolitikus?

– A Városliget szélén nőttem fel. Egy csóró kölyök voltam. Bármikor, még ma is, ha leejtek ételt, felveszem a földről és megeszem. Elsős egyetemista voltam, amikor megláttam egy hirdetést, hogy öcsi, gyere idegenvezetőnek. Gondoltam, ha letegeztek, elmegyek. Szeptembertől májusig egy egy éves kurzust tartottak heti két alkalommal, és a harmadik hiányzás után a hallgató automatikusan ki volt rúgva. Húsz óra hiányzással mentem be először előadásra. A tanár kiállított az évfolyam elé és azt mondta, hogy ebből az emberből bármi lehet, idegenvezető viszont soha. Miután az érettségiről kirúgtak, a honvédségnél pedig hadbíróságra küldtek, ez annyira nem viselt meg. Külön bizottság előtt tettem vizsgát, harminc percben válaszoltam, majd közöltem, hogy nem volt túl pontos a kérdés. A bizottság ledermedt és azt mondta, hogy a maga tudása egyenes arányban áll a nagyképűségével. Átmentem. Felhívott egy utazási iroda, hogy lenne egy külföldi munka, de a Jugoszláviába tartó expresszre már elfogytak a jegyek. Elmentem a Keletibe, ötven fillér volt egy helyjegy, de azért mindenkitől összeszedtem rá húsz forintot. A vasúti főnöknél közöltem, hogy számlát nem kérek, szükségem van egy helyjegyre. A pasas elsápadt, majd közölte, hogy helyjegy nincs, de ha odaadom a pénzt, akkor felszereltet egy üres vasúti kocsit. Megállapodtunk. Ettől kezdve negyven éven át minden nyaramat Jugoszláviában töltöttem. Nyelveket tanultam, kapcsolatokat építettem, ma is boldogan gondolok vissza ezekre az időkre.

– Mi a véleménye a migrációról? Milyen megoldása létezik a problémának?

– A migráció egy összetett probléma, amelynek számtalan oldala van. Létezik egy politikai és egy morális oldala, a kettőt pedig nem tudjuk közelíteni egymáshoz. A morális álláspont abból indul ki, hogy emberek vagyunk. Az, hogy minden ember egyforma-e, szörnyen nehéz kérdés. Ebbe nem akarok belemenni. Az első migránstömeg 1957-ben érkezett az Európai Unió jogelődjének területére. Fiatal, tehetséges, szakmát tanult, integrálódni szándékozó emberek voltak, akik főként Jugoszláviából és Dél-Olaszországból érkeztek. A második, harmadik, negyedik generáció már családostól jött, nem tud és nem is akar integrálódni. Ez rendkívül nagy gondot okoz, amelynek nem létezik morális és demokratikus megoldása. A migránsok elképesztő hátrányban vannak a munkaerőpiacon, a lakáspiacon és az oktatásban. A német migránsok mindössze 21 százaléka érettségizett. A munkanélküli migránsok száma duplája a munkavállalókénak. Svédországban ma már nyolcvanszor annyi köztörvényes bűncselekményt követnek el a migránsok.

– A nyilvános megszólalásaiban, interjúiban gyakran említést tesz róla, hogy kerüli a belpolitikai kérdésekben való állásfoglalást. Most mégis hadd kérjem meg ara, értékelje a határzár létesítését?

– Most jöttem haza Berlinből, vezető politikusokkal tárgyaltam. A találkozó végén odajöttek hozzám és elmondták, hogy hivatalosan nem mondhatják ki, de egyetértenek a határzárral. Ebben a világban mindenki hazudik.

A német álláspont az, hogy napi tízezer migránst lehetetlen ellenőrizni, ami potenciális terrorveszélyt jelent. A bajorok szintén határzárat szeretnének. Tehát nagyon kaotikus a helyzet Európában.

– Milyennek képzeli el a kontinenst húsz év múlva?

– Katasztrófa felé rohanunk. Európa rá fog kényszerülni, hogy egységes választ adjon a migráció okozta kihívásra. A kiút az lenne, ha szabályoznánk,, hányan és kik jöhet nek be, a többieket pedig Európán kívüli táborokban helyeznénk el. A német álláspont az, hogy elkezdődött a harc a tanult emberekért.

– Vagy pedig az olcsó munkaerőért, nem?

– Olcsó munkaerőt az Európai Unión belül is találunk éppen eleget.

– Veszprém megye nem tranzitzóna. Érinthetik-e mégis migrációs kihívások?

– Jelenleg nem érinti Veszprém megyét a bevándorlás. A helyzet azonban egyik pillanatról a másikra megváltozhat a migrációs nyomás növekedésével. A migránsok könnyen letérhetnek az eddigi megszokott útvonalakról.