Hétvége

2015.06.17. 14:25

Mentőkutyák szolgálatában

Eltűnt személyek után kutatnak, balesetek, robbanások helyszíneit derítik fel. A Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálat 2008-ban alakult akkor 3-4 fővel, jelenleg 12-en vannak és országos szinten ismertek, elismertek.

Kutasi Zsófia

- Én mindig kutyáztam, ami motivációt adott. Emellett a csapat szinte minden tagja hivatásos tűzoltó, ezért a munkánkból is adódott ez a tevékenység - mondta Hirschl János, a szolgálat vezetője.

A kutyás mentőegység egy része a teljes csapatnak. Ketten kutyások , akik négy vizsgázott labradorral dolgoznak. Az IRO nemzetközi mentőkutya vizsgákat a világon mindenhol elfogadják, melyeken minden évben magasabb szintre lehet lépni, illetve meg lehet újítani azokat. A kutyák több területre is kiképezhetőek, ezek a nyomkövetés, lavina mentés, vízimentés, rom és terület keresés. A veszprémi csapat romon és területen vizsgázik a kutyákkal, mivel a helyi adottságok alapján erre van a legnagyobb igény. A kutyák bevetése a kutató és mentőakciókban nagymértékben meggyorsíthatja a sikeres felderítést. Többek között gázrobbanás után, összedőlt épületeknél gyorsan és hatékonyan tudnak közreműködni, mivel a romok alól több méter mélyről is megérzik, hol van élő ember. Területkeresésnél egy kutya 6-8 perc alatt tud átnézni egy hektárt. Az ebek olyan helyeken is átjutnak, ahol az emberek nem, ezért hatékonyak a csatárláncnál is; ilyenkor, hogy minden részt átnézzenek, a kutyák a lánc előtt haladnak. Egy állat másfél-három órán át tud folyamatosan dolgozni.

A kutató-mentők több kutyával dolgoznak, így mindig tudják váltani őket az akciók alatt. Szándékos gyújtogatás esetén az egyik labrador, Báró ki tudja szagolni az égésgyorsító, szénhidrogén származék jelenlétét és helyét. Ő mindezt persze játéknak fogja fel, a labdájáért dolgozik.

A még hatékonyabb felderítéshez járul hozzá a kutyák további képzése, jelenleg folyamatban van a nyomkövető kutya képzés, az úgynevezett man training, aminek köszönhetően az eb képes légszimattal követni az emberi nyomot.

A képzésben, gyakorlásban az egész csapat részt vesz, mivel szükség van a bújószemélyekre is.

Bevetésnél ha a kutya megtalálja a keresett célszemélyt, akkor jön a csapat többi tagja a műszaki mentők, akik adott esetben elvégzik a további munkálatokat, többek között a kisgépek kezelését, vésést, alátámasztást. Ennek a munkának nagy jelentősége van abban hogy a mentő személyből ne legyen mentendő személy. A szakemberek erdős területen speciális hordágyat tudnak összeszerelni, sziklás részeken, domboldalról alpin technikával le tudják engedni a sérültet.

A speciálisan kiképzett mentőkutyák otthon családi kedvencek:

- Báró is otthon ugyanazt csinálja, mint más kutya, szétrágja a cipőt, felmászik a kanapéra - fogalmazott Hirschl János.

Egy összeszokott csapat: Hirschl János és Báró, a labrador gyakorlás közben. Báró ki tudja szagolni az égésgyorsító, szénhidrogén származék jelenlétét és helyét. Ő mindezt persze játéknak fogja fel, a labdájáért dolgozik. Fotó: Balogh Ákos

Természetesen nem minden ebből lehet mentőkutya. A szakemberek a kiválasztásnál kölyökkorban nézik a készségeket; az állatok nem félhetnek a lövés hangjától, a magasságtól, valamint fontos, hogy jól motiválhatóak legyenek. A veszprémi csapatban csak labradorok vannak. Az ebek általában 7-9 éves korukig tudnak dolgozni, fiatalon fürgébbek, azonban idősebb korban előnyt jelent számukra a rutin.

A mentősök a kutyákkal minden hétvégén tréningeznek, a keresést gyakorolják, hétköznap esténként pedig a vizsgákra készülnek.

A vizsgákon két típusú feladat van: az ügyességi feladatok során akadályokon, például fekvő létrán, mozgó hordó hídon, úszófolyosókon kell áthaladni. Emellett van egy fegyelmező rész is, amelyen az eb engedelmességét, koncentráló képességét figyelik a szakértők. Nagyon fontos például, hogy a vezető irányba tudja küldeni az állatot.

A kutató-mentők Veszprém megyében dolgoznak, de az ország bármely pontjára elmennek, ha kell és ha hívják őket.

- Nekünk minden eredmény nagyon fontos. Ha egy területet átvizsgálunk és nem találunk senkit, a célszemély pedig később máshol előkerül az is nagy siker. Ahol eddig területet átnéztünk, ott nem volt senki tudtuk meg a vezetőtől.

Hirschl János, a szolgálat vezetője

A Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálat a Huszár Önkéntes Mentőcsapat tagja, közreműködik a katasztrófavédelemmel, a Bakony Mentőcsoport tagjai, a vöröskereszt kutató mentő egysége.

Több kiemelkedő eredményt is elértek hazai és nemzetközi versenyeken. A közelmúltban a II. Julius K9-es mentőkutya versenyen Biatorbágyon Báró romterületen első lett a kategóriájában. Külföldi csapatversenyen a szolgálat tagjai pedig az első öt között végeztek.

Hirschl János elmondta, terveik vannak, a kutyusok hat évesek, megvannak az utánpótlásaik, másfél éves ebek. Azonban három, három és fél év munka előzi meg azt, mire egy kutyával biztonságosan el lehet kezdeni dolgozni.

A civil mentőszervezet tagjai nem csak a mentést, de minden egyéb teendőt is megszerveznek, ellátnak a szolgálattal kapcsolatban, adományokat gyűjtenek és folyamatosan támogatókat keresnek.

A műszaki mentőcsapat felszerelését is bővítenénk, fejlesztenénk, de ehhez további szponzori támogatás szükséges. Szükségük lenne többek között vízszivattyúkra, alpin felszerelésekre emellett a felkészülés a mestervizsgákra is sok költséggel jár.

A legnagyobb kiadást az üzemanyag jelenti, mivel sokat kell utazniuk, hogy mindig újabb területen gyakorolhassanak mert a kutyák egy idő után kiismerik az adott terepet és a búvóhelyeket.

Hirschl János szerint azonban a sok munka és befektetett energia minden esetben megtérül számukra, amikor segítséget és reményt adhatnak:

- Pozitív töltést ad, amikor látja az ember, hogy az a család, akinek segítünk, mennyire örül a jelenlétünknek és a munkánknak. Sokat számít és reményt ad a hozzátartozóknak, hogy számíthatnak a segítségünkre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!