Hétvége

2016.08.05. 19:22

Márfi Gyula érsek kinevezésekről, nyugdíjazásokról, képzésről

Amikor az egyházmegyét átvettem, ötvenöt év volt a papok átlagéletkora, ez ötven év alá csökkent, mondta Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, akit az augusztusi személyi változások kapcsán kérdeztünk.

Balla Emőke

- A Veszprémi Főegyházmegye honlapján megjelentek a személyi változások, felmentések, nyugdíjazások, kinevezések. Ezek minden évben augusztusban történnek?

- A legtöbb helyezés, ahogy mi mondjuk, diszpozíció, általában augusztus 1-jei hatállyal lép érvénybe. Természetesen ettől lehetnek eltérések, például akkor, ha valaki hirtelen kiesik a munkából, év közben is kénytelen az ember diszponálni. Azért az augusztusi időpont, hiszen szeptembertől kezdődik a tanév, ami a papoknak is pluszmunkát jelent, fontos, hogy legyen idejük arra fel-készülni.

- A papok maguk kérik nyugdíjazásukat?

- Hetvenöt éves korában minden pap köteles benyújtani a nyugdíjazási kérelmét. Ezt egyházi törvény írja elő, a püspök ezután eldöntheti, hogy elfogadja-e a nyugdíjazást, vagy pedig további szolgálatban megtartja őt. Hetvenöt éves kor után a püspöknek nem kell semmilyen eljárást folytatnia, bárkit nyugdíjba helyezhet. Ha a nyugdíjas hajlandó tovább szolgálni, meg is hagyhatja őt azon
a helyen, de általában ekkor már nem plébánosként, hanem úgynevezett adminiszt-rátorként, de ez csak formális különbséget jelent. Neki ugyanolyan jogai vannak, mint a plébánosnak.

- A Veszprémi Főegyházmegyében van olyan pap, aki betöltötte a hetvenötödik életévét, és még szolgál?

- Igen. Öt olyan pap van a főegyházmegyében, aki betöltötte a hetvenötödik életévét és még aktívan szolgál, két bencés atyával együtt. Ugyanakkor vannak olyan papok is - hatan -, akik még nem töltötték be a hetvenötödik évüket, de egészségi állapotuk miatt már nyugdíjba kerültek.

- Viszonyításként elmondaná, hány pap szolgál az egyházmegyében?

- Körülbelül százhúsz, százhuszonöt.

- A papok életkora szerint mi jellemző? Idősebbek, fiatalabbak vannak többségben? Mi az átlagéletkor?

- A papság létszáma az alatt a majdnem tizenkilenc év alatt, mióta itt vagyok - 1997-ben vettem át az egyházmegyét -, nem változott. Nagyjából ugyanannyi pap szolgál. Amikor az egyházmegyét átvettem, nagyon magas, ötvenöt év volt a papok átlagéletkora, ami ötven év alá csökkent, ez pozitív változás. A nagyobb plébániákon mindenütt vannak fiatal lelkipásztorok is; ott általában két- három pap szolgál, köztük káplán is, aki fiatal.

- Ki dönt az áthelyezésekről, kinevezésekről?

- A katolikus egyházban ez teljes mértékben a püspök felelőssége, joghatósága. Természetesen a püspöknek is mérlegelnie kell és ajánlatos a munkatársaival, az egyes esperesi kerületek vezetőivel megbeszélni a diszpozíciót, hogy az ne legyen karácsonyi vagy újévi meglepetés. Én még az újmiséseknek is előre megmondom, hova kerülnek, vagy ha másként nem, levélből tudják meg azt. Amikor idekerültem, négy káplán volt az egyházmegyében, most öt van.

(Fotó: Penovác Károly)

 

- Minden évben állnak szolgálatba fiatalok?

- A Veszprémi Főegyházmegyében évente általában két-három ember esik ki, két-három ember be is lép a szolgálatba. Hála Isten, az, hogy valaki aktív papként hirtelen meghalt, az elmúlt tizenkilenc évben csak három esetben történt. Nagy isteni áldás, nagy kegyelem, hogy aktív pap hirtelen nem halt meg. Volt olyan év, amikor kilenc papot szenteltem, de egy olyan év is, amikor egyet sem.

- Mennyire vonzó a papi hivatás a fiatalok számára? Hány papjelölt tanul ma a szemináriumban?

- Papképzésünk hatéves. Vannak, akik komoly teológiai végzettséggel lépnek be a szemináriumba, akár hittanárként, nekik nem kell hat évet elvégezniük. Korábban olyan embert is vettem már fel a szemináriumba, akinek csak egy év kellett ahhoz, hogy a tanulmányait befejezhesse, bár egy bizonyos szemináriumi élet feltétele a szentelésnek. Legalább egy évet mindenkinek el kell tölteni a szemináriumban. Mostanában már az is fontos - régebben erre nem helyeztek olyan nagy hangsúlyt -, hogy a papjelölt lelkipásztori gyakorlaton vegyen részt: plébános mellett végezzen lelkipásztori szolgálatot, kántorizáljon, felolvasson, ha diakónus, szentséget is kiszolgáltathat. Egy év szemináriumi élet és pár hónapos lelkipásztori gyakorlat mindenképpen szükséges ahhoz, hogy valakit pappá szenteljenek, de általában az a jellemző, hogy a papjelöltek több mint fele hat éven keresztül tanul a szemináriumban. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 21 szeminaristánk van, közülük egy Rómában tanul, egy Budapesten, a többiek itt, Veszprémben. Általában egy-két jelölt elmegy a szemináriumi évek alatt, de az a jó, ha ez idő alatt megy el, nem szentelés után. Olyan, hogy valaki szentelés után kilépett a szolgálatból, és nem is térhetett vissza, tizenkilenc év alatt csak két esetben történt. Előfordult az is, hogy valaki elment, de visszajött. Ez is jó arány, hozzátéve azt, természetesen az is sok, ha egy ember kilép. Most 21 kispapunk van, idén hatot vettem fel a szemináriumba.

- Paphiány jellemző a megyére?

- Mindig akad olyan hely, ahova jó lenne még egy pap. Most is itt van két kérelem az asztalomon, ahova kérnek papot. Azt mondhatom, mivel az elmúlt tizenkilenc évben nem csökkent a papok száma, a veszprémi egyházmegye Isten kegyelméből nem áll rosszul. Sok olyan hely van, ahol javult a helyzet, fiatalodott a papság. Ez azonban nemcsak kor kérdése. Lehet, hogy valaki nagyon idős, de a hívek mégis ragaszkodnak hozzá, és van fiatalember, akihez mégsem ragaszkodnak annyira.

- Nemcsak a kor számít, de a pap személyisége is. Előfordultak nézeteltérések a papok és a hívek között?

- Ilyen mindig volt és mindig lesz, de nyugodtan mondhatom, kevés olyan plébánia van, ahol a pap és a hívek, a világiak között nézeteltérések vannak. A plébániák túlnyomó többségében a papok, a hívek és az állami közéleti vezetők közötti kapcsolat harmonikus, jó. Ez itt,Veszprémben is így van.

- Hogyan tudná összefoglalni az idei nyugdíjazásokat, kinevezéseket?

- Nyugdíjazás, illetve betegség miatt öt ember esett ki most az aktív munkából, ez az átlagosnál nagyobb szám. Ugyanakkor van három újmisés, van egy atya, aki Rómából jött haza, és van egy, aki Budapesten élt, és most visszatért az egyházmegyébe. Az eltávozottak helyére mindig került valaki. Ezeket a diszpozíciókat minden paptestvér készségesen elfogadta. A helyezéseket mindenkivel megbeszéltem.

- Az érseki hivatalba iroda-igazgatót nevezett ki.

- A hivatalban az utóbbi pár hónapban nem volt se titkár, se irodaigazgató, csak Szerenka Miklós atya általános érseki helynök és a gazdasági helynök, Mail József atya járt be, közvetlen pap munkatársam nem volt. Az érseki hivatal irodaigazgatójának Takáts Istvánt kértem fel. István atya Rómában végezte egyetemi tanulmányait olaszul, az ő kitűnő német, olasz nyelvtudására nagyon rá vagyunk szorulva, franciául is jól beszél. Eddig nagy problémám volt, hogy munkatársaim között kevés, a nyelveket jól beszélő ember volt.

- Az ő feladatát Darnai János veszi át a Padányi római katolikus iskola és a Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium lelki igazgatójaként. Megtalálja majd a hangot a fiatalokkal?

- Ő egyben az ifjúsági referensünk, ifjúságpasztorációval foglalkozik, van kapcsolata a fiatalokkal, megtalálja velük a hangot. A hitoktatás ügyében fél éve neveztem ki Felker Zsolt atyát egyházmegyei hitoktatási referensnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!