Gyógyítható a rák? - Egy német orvos szerint lelki megrázkódtatások miatt betegszünk meg

– Egy német orvos, Ryke Geerd Hamer saját rákos megbetegedésein keresztül felfedezte, hogy miért alakul ki a daganatos és a többi betegség, mint például a szklerózis multiplex, az epilepszia, a cukorbetegség, a szem-, bőr- és pánikbetegség – kezdte a beszélgetést Kemény Ildikó terapeuta. Így folytatta: rájött az orvos arra, valamennyi esetnél közös, hogy kialakulása előtt heves, drámai, váratlan, meglepetésszerű érzelmi megrázkódtatás érte az embert, amelyre abban a pillanatban nem látta a megoldást, és ezt az érzelmet magába is fojtotta.

Hozzátette: az orvos kutatásokon, számtalan megtörtént eseten alapuló meggyőződése az, hogy a lélek, az agy és a szervek egységet képezve, kölcsönhatásban működnek, és agyunkat nem véletlenül nevezte az egész szervezetünk irányító számítógépének. Kemény Ildikó az orvosra utalva kiemelte továbbá, az emberiség évezredes tapasztalata, hogy „végső soron minden betegség lelki eredetű, és csak a modern orvostudomány néz minket lélek nélküli, kémiai képletekkel teli zsáknak”.

Kemény Ildikó terapeuta

A terapeuta rámutatott, Magyarországon már számos orvos is beépítette praxisába a német orvos felfedezését. Eszerint a betegtől megkérdezik, milyen konfliktust élt át, és arra kérik, illetve abban segítik, hogy próbálja meg feloldani azt. Például egy mellrákos nő a német orvos gyógytudománya szerint aggodalmi vagy vitakonfliktust él meg párjával, szülőjével vagy gyermekével.  Ha megpróbálja rendezni konfliktusát, melyre az agy a harmónia megjelenésekor már reagál is, „kiadja az utasítást”, és ezzel megkezdődik a gyógyulás. A rákos sejtek addig szaporodnak, amíg a konfliktus fennáll. Ez van a tüdőráknál is, ami akkor jön létre, amikor valaki azt érzi, adott környezetben nem jut elég „levegőhöz”, emiatt fulladozik. A leukémia hátterében önértékelési konfliktus áll: a „nem szeretnek engem” érzése, ez főleg kisgyerekeknél jellemző. Kemény Ildikó esettanulmányairól felidézte, egy nő, aki korábban leukémiás volt, elmondta neki: gyerekkorában látta édesapját egy idegen nővel, és nagyon megijedt attól, hogy már nem őket szereti az apa, és ez az érzés hosszú ideig kísérte megbetegedése előtt. Példaként említette meg, ha egy gyerek folyamatosan háttérbe szorul, mellőzöttnek érzi magát a családban például testvére(i) mellett. Egy nő pedig arról mesélt neki, hogy párjával állandóan durván vitatkoztak, amitől mellrákos lett. Aztán ez a nő megismerkedett a német gyógymóddal, és volt ereje a konfliktus rendezésére, meggyógyult, ma már egészséges.

Egy idősebb nőnél pedig vastagbéldaganat alakult ki, mert folyamatosan emészthetetlen konfliktust élt át.  Az epilepsziás betegekre az a jellemző, hogy van a környezetükben egy személy vagy helyzet, amitől rettegnek. A miómás betegeknél pedig a gyermekkel kapcsolatos problémák húzódnak meg, a petefészekciszta hátterében valamilyen veszteség érzés áll. Cukorbetegség esetében a magas vércukorszintnél az egyén átél egy úgynevezett „ellenálláshelyzetet”, például nem akarja azt tenni, amit elvárnak tőle, illetve amitől fél. Gyomorfekélyhez vezethet emészthetetlen düh, harag. Mandulaproblémát okozhat, ha egy adott helyzetet nem akarunk elfogadni. Szívinfarktust vált ki a „birtokvesztés” érzése, ami például akkor alakul ki, ha valaki elveszti a munkahelyét, párját, illetve a vállalkozása tönkremegy, de állhat a megbetegedés mögött önértékelési zavar is. Ez történik, ha az ember azt érzi, „adott feladatra nem vagyok elég jó, nem vagyok alkalmas”.

A terapeuta rámutatott, hogy például a tüdőráknál, ahogy más betegségeknél is, agyunk nem tesz különbséget valós és vélt körülmények között: a tüdőráknál adott személy valójában kap levegőt, de azt érzi, hogy megfullad, és az agya erre reagál, így beindítja a sejtszaporulatot a tüdőnél.

Kemény Ildikó megemlítette: az állatokat, így a kutyákat is megbetegítheti a környezetükre jellemző konfliktus, például az állandó viták, veszekedések.

Minden egyes lelki megrázkódtatásra kialakul az agyban az elváltozás, ami minden esetben CT-felvétellel ki is mutatható – közölte továbbra is a német gyógymódra hivatkozva Kemény Ildikó. Mint utalt rá, a német orvos kutatása és megállapítása szerint minden szervünknek van az agyban egy úgynevezett irányítóreléje, és a konfliktus pillanatában megjelenik egy céltáblához hasonlítható formátum, egy góc az agyban. Az orvos már e felvétel alapján tudja, annak tükrében hol található a góc az agyban, hogy adott embernek milyen betegsége van. A terapeuta kiemelte, a német felfedezés – ahogy ezt az orvos folyamatosan hangsúlyozza is – nem érvényes akkor, ha mérgezés, sugárzás, baleset vagy egy extrém hiányállapot, például skorbut hatására történik a szervezetben elváltozás, illetve jön létre a betegség.

A kérdésre, miszerint, aki egy erdőben él békében, nyugalomban, az megbetegedhet-e, Kemény Ildikó azt válaszolta, hogy lelki okok miatt biztos, hogy nem. Álláspontja szerint jó lenne felismernie mindenkinek, hogy mi magunk nemcsak saját egészségünkért, állapotunkért vagyunk felelősek, hanem embertársainkért, környezetünkért is, akiket magunkkal együtt vagy tőlünk függetlenül is megbetegíthetünk. – Emiatt is nagyon fontos, hogy az ember arra törekedjen, hogy feloldja, illetve megoldja a saját magában, illetve a körülötte levő problémákat, önmaga erejéből vagy segítséggel: itthon is egyre többen alkalmazzák a német módszert. Hogy ez a törekvés sikerrel jár-e, csak rajtunk, embereken múlik – tette hozzá.