Fényeset a sötéttel- Szomjas György rendezővel beszélgettünk

A Kossuth-díjas Szomjas György a magyar filmművészet legendás alakja, legkarakteresebb rendezője. Olyan kultikus filmek fűződnek a nevéhez, mint a Kopaszkutya, a Falfúró, a Könnyű testi sértés, a Roncsfilm, a Rosszemberek vagy épp az 1976-ban bemutatott Talpuk alatt fütyül a szél, amely az első Kelet-Európába áthelyezett western volt, s a betyárvilágot mutatta be.

Most színpadon idézi meg ezt a hangulatot, mégpedig Ferenczi György és a Rackajam fúziós muzsikájának, valamint az autentikus népzenét-néptáncot képviselő táncosok segítségével. A produkció táncos betéteinek az összeállítására Kovács Norbertet kérték fel, aki a Népművészet Ifjú Mestere és Örökös Aranysarkantyús táncos. Mindemellett a kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és a Veszprém megyei Néptánc Egyesület elnöke is. A Betyárjátékot januárban a Nemzeti Színházban mutatták be. Az előadás sikeres turné keretében több helyen látható volt már az országban és határon túl is.

A betyárok élete, sorsa - köztük több bakonyi haramia története a mai napig hatással van Szomjas Györgyre, aki ebből a világból szeretne egy történetet dokumentumokra épülő alapok segítségével filmre vinni. A forgatókönyv most készül.

A rendezővel először arról beszélgettünk, hogy hősökként vagy köztörvényes bűnözőkként tekintsünk a betyárokra.

Megmutatni a valóság arcait, egyszerre fényesen és sötéten. Mondhatni, betyárosan. Szomjas György így hisz a film erejében
Fotó: A-Team/Ignácz Bence

- A nép egyszerre tartotta őket hősnek, de szenvedett is tőlük. A betyárra jellemző volt egyfajta emberi nagyság, egyenesség, sérülékenység, nemesség, miközben mindezek árnyoldalai is megjelentek az életükben. Erőszakkal elvették másoktól mindazt, amire szükségük volt a túléléshez. Nem világhódító, problémamentes tiszta emberekről beszélünk. Együtt kell látni az ő ellentmondásos sorsukat, cselekedeteiket úgy, akár a múltunkat, történelmünket. A fényeset a sötéttel - mondta Szomjas György, aki szerint a betyárvilág iránti nosztalgiát, mitológiát az is táplálja, hogy az embereknek nagy vágyuk látni hősöket, igazi férfiakat, akik megforgatják a fokost, ha kell, s odasóznak helyettük is. Ezért választották az előadásukhoz azt a mondatot : A mi gonoszaink is vannak olyanok És ebbe a mondatba mindenki beleképzelheti a maga gondolatait róluk.

Amikor arról kérdeztük, hogy a mai magyar filmekben megtestesülnek-e azok a hősök, akikről a hetvenes-nyolcvanas években ő is forgatott filmet, azt válaszolta, a jó sztori mellett a hős fontos szereplője minden filmnek. Az alkotóknak meg kell találni azokat az érvényes figurákat, akikre a közönség hősként tekint vagy a vágyában tudatalattijában rácsodálkozik.

Szomjas György filmrendező szerint ma nem is ezzel van igazából nagy gond, hanem inkább a történetmesélés vesztett a régi erejéből, a nimbuszából, emelkedettségéből, súlyából.

- A 90-100 perces hagyományos filmnek van egyfajta világválsága a mozikban. Szinte csak a nagy léptékű, dinamikus, látványos amerikai alkotások tudnak áttörni a nézőhöz. Mi nem vagyunk képesek azokkal versenyezni. Talán az is baj, hogy túl sok filmet néznek az emberek a televíziókban. Kapcsolgatják otthon a csatornákat, állandóan ömlenek rájuk a filmek. Jók, rosszak egyaránt. Más ritmusban is élünk, mint régen. A fiataloknak a klipszerű, gyors információk már elegek bizonyos élményekhez nincs türelmük. A háziasszonyok pedig a sorozatokban keresnek maguknak kedvenceket. Ebben a közegben kellene olyan történeteket elmesélni, amelyek képesek hatni a közönségre. Mert, ha valamit jól megcsinálnak, akkor az üt is - húzta alá Szomjas György, aki hosszú évekig a Filmművész Szövetség főtitkára volt, jelenleg a szövetség elnökségi tagja.

Hozzátette: nem akar a nagy öreg szerepében bármit kinyilatkoztatni. Úgy érzi, azért is talál nehezen utat a magyar film a nézőkhöz, mert az alkotó, a közönség, a struktúra, a terjesztés közötti kapcsolatban egyfajta bomlás jött létre. Hiszen Hajdu Szabolcs, Pálfi György filmjei rangos szakmai díjakat nyertek, a Saul fia Oscart is kapott, a hazai alkotások nézettsége azonban mégis nagyon alacsony.

Arra a kérdésre, hogy szerinte kell-e ma Viszkisről - mint hősről - filmet forgatni, azt válaszolta, ha jó a sztori, megfelelő a kicsengése, üzenete, akkor ez nem is lehet kérdés.

- Hiszek a film erejében. A tanítás is úgy kezdődik: Kezdetben volt az Ige. Az én szememben ez azt jelenti, hogy van a történet. Azt mondtam mindig: a jó filmet úgy kell elképzelni, mintha egy ruhaszárító kötelet két erős szög közé húznánk ki. Arra lehet aztán felfűzni mindent. Eljutni valahonnan valahová. Megmutatni a valóság arcait, egyszerre fényesen és sötéten. Mondhatni, betyárosan...

A 75 esztendős Szomjas György két évig járt a Piarista gimnáziumba, utána az Eötvösben érettségizett, majd 1960-1964 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. 1964-1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1969-1974 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségének tagja. Ekkor rövidfilmeket készített, asszisztensként dolgozott. 1999 óta az Európai Filmakadémia tagja. Kossuth- és Balázs Béla-díjas, kiváló művész.