Hétvége

2017.07.21. 15:40

Épület helyett most ezüstkincsek a Borostyán-kő tetején

VESZPRÉM/BAKONYBÉL - Felmerül a lehetősége, hogy a hódító mongolok a közelgő veszedelem hírére rejtették el a kincset annak reményében, hogy majd később visszamennek, és még ki tudják ásni - véli Nagy Szabolcs Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum régésze, aki arról számolt be lapunknak, hogy 2016 őszén Bakonybél határában, a Borostyán-kő tetején végzett ásatások alkalmával váratlan leletekre bukkantak.

Leitner Vera

A kincset Nagy Balázs, a Ferenczy Múzeum pénztörténettel foglalkozó régésze vizsgálta meg, ő segített annak felderítésében, hogy a pénzlelet miként értelmezhető a többi ásatási eredményhez viszonyítva.

Szörnyalakok, szárnyas párducok és lovak, kitárt szárnyú sasok láthatók azokon az ezüstérméken, amelyeket június 24-én, a Múzeumok éjszakáján mutattak be először a nagyközönség számára a Laczkó Dezső Múzeumban. A kiállítás fő vonzereje ugyan maga a gazdag éremlelet, ám az őszi munkálatoknak ezen túl is jelentős eredményei vannak.

- Az ásatást a bakonybéli monostor kezdeményezte, hogy a Szentkút környékét, ezt az ismert, de még nem kutatott lelőhelyet jobban megismerjék. A Heritage Consulting Kft. és a Laczkó Dezső Múzeum közös együttműködéssel kezdte meg a munkálatokat 2016 októberében - meséli Nagy Szabolcs Balázs, aki Belényesy Károllyal vezette a feltárást. - A pénzlelet teljesen váratlan volt. Mi egy középkori kápolna maradványait kerestük.

Nagy Balázs: freskó- és festettvakolat-töredékek, az egykori zsindelytetőzet vasszögei, az akkori életet reprezentáló nyílhegyek, veretek, edénytöredékek és egyéb hétköznapi tárgyak kerültek elő, például vaskések, gótikus kulcs, több sarkantyú
Fotó: Nagy Lajos

A XII. század és a XIV. század között itt állt épületet nem találtuk meg, csupán annak a bizonyítékait, hogy valóban ezen a sziklatetőn állt egykor. Ha - a reményeinkhez híven - folytatni tudjuk a kutatást, akkor a következő években magának a kápolnának a falmaradványai is előkerülhetnek, melyekből később akár egy alaprajzi rekonstrukciót is be lehet mutatni a helyszínen. A templom valószínűleg Szent Gellért alakjához köthető.

Már egy 1230-as oklevélben említenek egy "Szent Gellért sziklája felett" álló Szűz Mária-kápolnát. Szent Gellért hét évig élt Bakonybélben, miután befejezte Imre herceg nevelését, s 1230-ban feltehetőleg ezt a sziklát tartották remetéskedése helyének. Köny-nyen lehet, hogy a kápolna is azért épült itt, hogy az ő emlékezetét őrizze.

A kutatások során döntően a középkori templom maradványai, freskó- és festettvakolat-töredékek, az egykori zsindelytetőzet vasszögei, az akkori életet reprezentáló nyílhegyek, veretek, edénytöredékek és egyéb hétköznapi tárgyak kerültek elő, például vaskések, gótikus kulcs, több sarkantyú.

A váratlan éremlelet 151 darab szép éremképű ezüstpénzből áll, amelyek a XII. század végétől a XIII. század elejéig keltezhetők. A pénzek között kizárólag külföldi éremveretek vannak, bécsi denárokról beszélhetünk. Ez egy gyűjtőfogalom, ami azt jelenti, hogy ezek az osztrák és stájer hercegek veretei, amelyeket Bécs, Krems, Enns vagy Fischau városában vertek, de nincsenek köztük sem a magyar királyok, sem egyéb idegen uralkodók pénzei.

A lelet azért unikális, mert bécsi denárok kerültek már elő korábban is Magyarországon, de ebből a korai időszakból nem voltak ismertek, inkább a XIII. század végéről találtak ilyeneket. Ez a korabeli kereskedelmi kapcsolatokra nézve érdekes, ebben a korszakban már adatolható a bécsi irányba történő kereskedelem - fejti ki a régész.

Nagy Szabolcs Balázs elmondta, a Szentkút körül végzett további feltárásokhoz a lelkesedés minden résztvevő részéről adott, megfelelő támogatás esetén pedig nem kérdés, hogy folytatják-e a szép eredményekkel kecsegtető ásatásokat Bakonybél közelében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!