Hétvége

2016.11.26. 19:40

A veszprémi Színészház története

Veszprém- Thália papjai és papnői a kívülállók, tehát a nézők számára a moderátor igen fontos szerepét kapták örökül: általuk szembesülünk mindennapi életünkkel, álmainkkal, tapsolunk, nevetünk vagy éppen némán aggódunk, szorítunk a színészért, hiszen vele együtt mi magunk vagyunk ott a színpadon.

Őrsi Ágnes

A Veszprémi Petőfi Színház több szempontból is számon tartandó szentély; épülete ku- riózum, kívülről-belülről kötelező turistalátványosság, műsorpalettája a gyerekektől kezdve a legszélesebb lakosságnak szól. Legyen most szó egy másik épületről az Iskola utca-Komakút tér találkozásánál. - Itt volt a Színészház! - mutatják majd évtizedek múlva is vendégeiknek a veszprémiek.

A történet ott kezdődött, hogy szükségessé vált a Színházkert - volt Püspök-kert - sarkán álló hajdani püspöki jószágkormányzósági palota felújítása. Ott lakik az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. A felújítással lehetőség nyílt bővítésre is, ami azt jelentette, hogy megszűnnek a parkra nyíló apró színészlakások. Itt lakott például Tánczos Tibor, akiért nem csak színészi alakításai miatt rajongtak a veszprémi lányok, asszonyok. Hova tovább, merült fel a kérdés, és megfogalmazódott, majd megvalósult az önálló Színészház. A helyi védettséget élvező, Komakút tér 2. alatti, szépen felújított épületet 1988 novemberében adták át, és kékre festett külső falaival, dizájnos fehér ablakrácsaival igazi egyéniség lett egyre szépülő környezetében. A kétemeletes házban 36 lakást alakítottak ki, a színház minden művésze ott lakott. Barátságos családi tűzfészekként említi Vándorfi László, a korábbi igazgató, aki 1986-1996 között élt benne. Az évente változó bérlőösszetétel folyamatosan színes kavalkádot jelentett, ám akadtak közös gondjaik is:

- Négy lakásban is laktunk a Színészházban, a legmegrázóbb élmény a tetőtériben ért bennünket. A hullámpalát átfúrták a darazsak, és jött az invázió, de annyian voltak, hogy egy éjszaka feleségemmel, Edittel mindkét kezünkben rovarirtóval aludtunk - emlékszik Vándorfi László. Másnap jöttek a szakemberek, akik a padláson térdig jártak az összeépült halmaznak látszó darázsfészkekben.

Lakott a házban a mostani igazgató, Oberfrank Pál és a jelenlegi társulatból is többen. Keresztes János arra emlékszik, amikor hajnali fél négykor kellett lakást keresni egy földszinti sorstársnak, akit - ráadásul hét végén - elűzött egy csőtörés, és most már nevetve, közösen idézik Módri Györgyi esetét. Otthona előtt hatalmas víz állt. Mivel pénz nem volt a baj elhárítására, az egyik gyermekszereplő apukája szívességből készített tetőt a bejárat fölé. Csakhogy a víz megtalálja az útját, hamar megkerülte a tetőt, majd két oldalról lefolyva újra előállt a tócsa. - És akkor még nem is szóltunk a hangyákról, néha azt mondtuk, azért vannak annyian, mert ők tartják a tetőt - teszi hozzá Györgyi.

A ház most árvának látszik, nincsenek nevek a hívógombok mellett, szemmel látható az idő hatása, a rozsdásodás, a rozoga nyílászárók. Üres a belső udvar, ahova olyan szívesen ültek ki beszélgetni a lakók, míg körülöttük kergetőztek a gyerekek, hiszen egész családok éltek a Színészházban. Valószínűleg mindannyian őrzik a legendás gondnok, Őri Zoltán emlékét; mobiltelefon nem volt, ő őrködött színészei nyugalma fölött. Hol vannak az eszmecserék, ki hogyan főzi a rakott káposztát, hogyan keverik a fiúk sokuk kedvencét, a Boursinnek nevezett fokhagymás sajtkrémet, vagy igényes, kellemes otthonában hogyan készíti az erdélyi padlizsánkrémet a korán elhunyt gyönyörű színésznő, Ujhelyi Olga.

Megszűnt a színészklub, működik viszont a ház udvarán a korábbi igazgató, Hegyeshalmi László nevéhez fűződő Játékszín. Ajándékba kapott csodaszép székelykapuja előtt még a veszprémiek is sokszor megállnak. A kisszínházat 1988-ban nyitották ünnepi előadással, ugyanazon a napon, amikor felújítás után először ment fel a függöny a Petőfi Színház színpadán. A színészkirály kétéves veszprémi kötődésének emlékére, 1991-ben vette fel a Játékszín Latinovits Zoltán nevét.

A felújításra szoruló veszprémi örökséget nevezhetnénk az emlékek házának is. Ha eljutunk oda, hogy újra szép lesz, bármilyen funkciónak fog is otthont adni, közösségi tereiben helyet kaphatna az általa őrzött gazdag múlt!

A Petőfi Színház évadonként 320-350 előadásra várja nézőit, az előadások 102 közalkalmazott és a külsős munkatársak együttműködésének eredményei. Természetesen ma sem mindegy, hol laknak a kollégák és a vendégek. Mivel a Színészház állapota az elmúlt évek (évtizedek) alatt fokozatosan leromlott, lassan annyira kiürült az épület, hogy csekély kihasználtsága miatt az üzemeltetés már csak veszteséget termelt, amit a művészeti munkára fordítható keretből nem tudott finanszírozni a színház. Ezért született megállapodás, hogy 2016. január 1-jétől visszaadják a házat a városnak. Ám, hogy az eredeti feladatot is megoldják, a Petőfi Színház apartmanházat bérel, ahol 12 fő elhelyezésére van lehetőség; tartósan itt laknak ketten-hárman az állandó tagok közül, és alkalmanként a vendégszínészek, -rendezők.

A ház most árvának látszik, nincsenek nevek a hívógombok mellett

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!