2014.09.06. 17:08
Élelmiszert háztájiból
Litér – Amikor végignézünk a sárgarépaföldön, és amikor látjuk, milyen szépen fejlődnek a növények, nincs annál nagyobb boldogság egy olyan család számára, amelynek élete a háztáji gazdaság, a vegyszermentes gazdálkodás – így vélekedik a gyulafirátóti Zsidáné Farpék Szilvia.
Termelői piacot nyitottak szombaton Litéren. Ebből az alkalomból beszélgettünk azokkal a termelőkkel, akik ott kínálták portékáikat. A a vegyszermentes gazdálkodásról, és a természetes körülmények között nevelt zöldségek, gyümölcs, tojás és méz különleges értékeiről, előnyeiről váltottunk szót, amelyekről egyre többet lehet hallani az egészség megőrzése érdekében. A férjemmel együtt munkahelyen dolgoztunk húsz esztendővel ezelőtt, de némi plusz jövedelemhez szerettünk volna jutni, emiatt úgy döntöttünk, hogy tyúkokat vásárolunk a tojás miatt beszélt a kezdetekről Zsidáné Farpék Szilvia. Ők célul tűzték ki azt is, hogy nemcsak saját felhasználásra, hanem eladásra is olyan terméket kínáljanak, ami teljesen vegyszermentes gazdálkodásból származik. Szilvia férjével, Lászlóval, valamint ma már két nagy fiával, Kornéllal és Lászlóval együtt ténykedik a háztájiban, ahol a tojáson kívül növénytermesztéssel, méhészettel is foglalkoznak már.
Sári Gyula Papkeszin gazdálkodik szüleivel együtt, tojást és füstölt termékeket kínált a piacon (Fotó: Stiger Ádám)
Természetes körülmények között nevelt fehér, és sárgarépát, burgonyát és csemegekukoricát, zöldhagymát, spenótot és salátát termelnek. A fiúk természetesen csak akkor tudnak besegíteni a szülőknek, amikor iskolai elfoglaltságuk engedi. A méhek jóvoltából finom akác, a vegyes virág, repce és facélia, azaz mézontófű méze kerül az üvegekbe. Utóbbinak gyönyörű lila színe van, messze ellátszik a határban, sokan nem gondolják erről a növényről, hogy méz miatt termesztik,és nem dísznövényként. Mindösszesen a kukorica, és a burgonya bogár ellen használnak ritkán gyenge permetszert, mert ezeknek a kártevőknek sajnos nincs más ellenszere.
Zsidáné Farpék Szilvia azt mondja, nincsenek könnyű helyzetben, mert nem egyszerű felvenni a versenyt az olcsó tömegárut kínáló multikkal. Úgy vélekedik, hogy nincs elegendő háztáji termelő, de tapasztalata szerint nincs is többre szükség, mint amennyien jelenleg vannak a piacon. Sőt, sajnos csökken a kereslet a háztáji termékek iránt, mert a vásárlók száma évről évre némileg csökken. Pedig nem kínáljuk drágábban termékeinket, sőt, adódik, hogy olcsóbban adjuk – jegyezte meg az asszony. A minőségről nem is beszélve! teszi hozzá. A frissen szedett zöldségnek és gyümölcsnek nincs párja, az íze és az illata nem hasonlítható össze azzal, amelyiket két hetes hűtés meg szállítás után kínálják a bevásárlóközpontokban – hasonlítja össze a tömegterméket a háztájiban előállítottakkal. Nemcsak az egészségnek tesz jót, természetes körülmények között termesztett élelmiszert előállítani, illetőleg elfogyasztani. A lélekre is jótékony hatással van, ha az ember végignéz a szépen fejlődő, vegyszermentes növényeken! Azt látni, amikor tavasszal robbanásszerűen életre kel a természet, és az apró méhek szorgosan gyűjtik a mézet, ez a látvány semmihez sem fogható! -vélekedett Zsidáné Szilvia.
Sári Gyula Papkeszin gazdálkodik szüleivel együtt, tojást és füstölt termékeket kínált a piacon. Szívesen eszem a családdal együtt azt, amit én készítek, illetve termelek, mert csak így ismerem adott termék eredetét, így tudom, hogyan, milyen körülmények között fejlődött a zöldség, gyümölcs, és nevelkedtek a haszonállatok – érvelt a háztáji gazdálkodás mellett a férfi. Az agrármérnök végzettségű Sári Gyula esküszik a vegyszermentes élelmiszerek jótékony hatására, de természetesen az is lényeges, hogy kifizetődő legyen az előállításuk. Állítása szerint ez csak akkor lehetséges, ha a teljes vertikumot kézben tartja a vetőmagtól egészen az eladásig. Kemény munka ez – jegyezte meg, mert kell a jó termőföld, a mezőgazdasági gépek, eszközök, istállók, feldolgozás, füstölés, csomagolás. A végeredményt viszont jó látni – foglalta össze ténykedését.
Az újságíró jegyzete
Életre keltette Szentes László polgármester Bazsit. A falu elöljárója életcéljának nevezte, hogy önellátó legyen szeretett faluja. Tyúkokat osztott szaporításra, meg fiatal, erre a célra nevelt gyümölcsfákat, hogy azokat a helyiek meg környékbeliek elültessék, gyümölcsfeldolgozót épített, ahová mindenki vihette a háztájiból valót, a fölösleget meg eladhatták. Hivatala mellett is tyúkok kapirgálnak. Példát mutatott arra, hogy lehet életre kelteni a vidéket, a háztájit.