A. Tóth Sándor száztizedik születésnapjára

A. Tóth Sándor idén lenne száztíz éves. A világhírű festő- és bábművész, rajztanár Rimaszombatban született Schulek Vilma iparművész és Tóth Béla városi főépítész harmadik gyermekeként. Nyugati tanulmányútját követően 1932-ben Pápán telepedett le, művészi tevékenysége mellett tanára volt a református gimnáziumnak, a Türr és a Petőfi gimnáziumnak is. Képzőművészeti iskolákat is teremtett: a Művészeti Szabad-iskola 1949-ig működött a református gimnáziumban, a Pápai Képzőművész Kör, ahol a város mai művészeti életének elitjét nevelte ki, 1949-ben indult. Számos anekdota fűződik a kör tevékenységéhez, bizonyítva, hogy Sándor bácsi szigorúsága és szakmai alázata mellett a jó, a munkát elősegítő humornak sem volt ellensége.

Egy a sok közül: a Futballista című alkotás

Párizst bábművészként is meghódította, ennek is köszönhető, hogy hagyatékának méltó ápolója, fia, dr. Tóth Gábor Sándor hatalmas, édesapjáról írt monográfiáját és albumát a hivatalos művelődéspolitika is elismerte és támogatta a francia nyelvű változat megjelenését. Tóth Gábor Sándornak köszönhető az is (ő és testvére a városnak ajándékozta az apai örökséget), hogy Sándor bácsi műveiből (melyeket egyben tartott és gondozott) 1993-tól egészen a közelmúltig állandó kiállítás volt látható a pápai Esterházy-kastélyban. A tárlat most, a kastély átépítése mi-att nem látogatható. A. Tóth Sándor sikerei csúcsán, 1948-ban lett tiltott , majd később tűrt, de sosem támogatott művész. Pedig számos külföldi elismerést mondhat magáénak: Párizs, Liege, New York egyaránt elismerte nagyságát. Itthon, halála után harmincegy évvel kaphatta meg a posztumusz Magyar Örökség-díjat, a magyarság szellemi becsületrendjét.

A festő portréja

Idén februárban kiállítást rendeztek műveiből a fővárosi Balassi Intézetben. Hammerstein Judit helyettes államtitkár felelevenítette az erőt sugárzó, modern festmények történetét, a művész által tervezett világhírű avantgárd bábokat, a plakátokat, könyvcímlapokat. Szólt a többek közt Csoóri Sándort, Nagy Lászlót, Somogyi Józsefet útnak indító tanáregyéniségről is. Ám minden beszédnél többet árultak el a falakon lévő festmények, a vitrinekben elhelyezett bábuk, és a háromszázhúsz érdeklődő művészetbarát jelenléte.

A kör, a pápai tehetségek nevelése ma is él, működik. És él az újraindított Pápai Tárlat is, A. Tóth Sándor annak idején ezt arra szánta, hogy a város rajztanárainak megmutatkozási lehetőséget teremtsen. Az újabb időkben, évente egy alkalommal a volt Somogyi Galériában mutatkozhattak be mindazok a képzőművészek, akik a városhoz kötődtek. Ez volt a helyi művészeti élet kiemelkedő eseménye, reménykedhetünk abban, hogy méltó helyszínen folytatódhat a hagyomány. Meg abban is, hogy A. Tóth Sándor művei hamarosan ismét láthatóak lesznek Pápán.

Vannak festők, akik a Napot sárga folttá alakítják át. És vannak mások, akik Nappá alakítanak át egy sárga foltot. (Picasso)