Modern kori búcsújárás

A Mária-út egy kialakítás alatt álló, részben már kész, Közép-Európán átívelő zarándokút Mariazelltől Csíksomlyóig. A régióban hiánypótló gyalogút közben hatvannál is több spirituális és kulturális értékekkel büszkélkedő kegyhelyet látogathatunk meg. Ezek mind-mind a magyar történelemben fontos szerepet betöltő helyszínek.
A veszprémi Sipos Balázs, aki civilben egyébként könyvelő, a Via Mariae egyik megálmodója, szellemi atyja. Imádja a természetet, többek között erdész nagyapjának köszönhetően, éppen ezért nem véletlen, hogy első diplomája agrármérnöki. Katolikus családban nőtt fel, így életét végigkísérte a vallás, a hit, s ezért döntött úgy, hogy beiratkozik a veszprémi hittudományi főiskolára, sikeresen el is végezte azt. Az itt megszerzett tudással Balázs évekig tanított hittant, de mindig úgy vélte, a száraz tananyagot életszerűvé kell tenni. Számára ehhez a legjobb módot a zarándoklás, a természetközeli élmények jelentették.

- A Szent Jakab sírjához vezető El Camino Európa legismertebb zarándokútja. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért kellene nekünk több ezer kilométert utazni egy zarándoklatért, amikor itt a Kárpát-medencében is sok-sok szakrális kegyhely létezik, amelyek meglátogatása spirituális, belső élményekkel, tapasztalattal gazdagíthatnak - kezdte Sipos Balázs.

A Mária-út felavatása már megtörtént, de ahhoz, hogy a tömeges zarándoklatnak megfeleljen, még sokat kell dolgozni rajta. Balázs főleg a nyugati szakaszon segédkezik, szabadidejében annak részleteit járja és azzal is el tudott már büszkélkedni, hogy a Mariazelltől Celldömölkig tartó útvonalat augusztus 15-ig teljes egészében kitáblázzák és járható lesz.

- A Mária-út kijelölésekor a néprajzi kutatásokra, Bálint Sándor és Barna Gábor munkáira hagyatkoztunk, főként az egykori búcsúsok útvonalait használtuk fel, amire a legidősebbek még emlékeznek. Itt szeretnék visszakanyarodni oda, hogy ezek a hagyományok érthetően nagyban eltérnek a Szent-Jakabhoz, Caminóhoz kapcsolódó szokásoktól, a Kárpát-medencében főként a Mária-kultusznak van óriási jelentősége.

Ahogy Balázs is elmondta, a Boldogasszony-kultusz alapvetően ebben a térségben gyökerezik. Az elmúlt ezer esztendőben sem hunyt ki a Mária-tisztelet, a Hunyadiak korában például rózsafüzérrel vonultak csatába a katonák, de később sem volt szégyen ezt használni.

A búcsúnak, a búcsújárásnak évszázadokkal ezelőtt mély szakrális jelentése volt, azonban a modern kori életmódunk, az urbanizáció elfelejtette velünk, hogy tudjuk megtapasztalni saját határainkat, miként tudunk fizikailag, testileg, lelkileg, érzelmileg elmélyülni, hogyan tudjuk lelki, belső utunkat végigjárni. A búcsújárás közben az emberek mindezt megélhették, megtapasztalhatták. Számtalan csodás gyógyulástörténetről számolnak be a néprajzi kutatások is, amelyek arról szólnak, hogy az adott zarándokhely meglátogatása után a beteg meggyógyult, felépült, jobban lett, amely valószínűleg az említett belső útkeresés eredménye lett.

- Természetesen a Mária-út mindenki előtt nyitott. A turisták számára is, akik elsősorban a teljesítményért, az 1400 kilométerért vágnak neki. A zarándokok, legtöbbször magányosak, az elmélyülésért, a belső lelki útkeresés miatt indulnak el. A búcsújárók pedig a régi néphagyományokat próbálják megélni a mai körülmények között. Ők leginkább a közösségi élmény miatt zarándokolnak, a gyalogtúra közben énekelnek, imádkoznak, és ezalatt közösségé formálódnak a jelenlévők - magyarázta a veszprémi fiatalember.

Veszprém megyét is érinti a Mária-út, a Bakonyon keresztül Bakonybél felé halad, ahol a szentkutat érinti, innen Jásd, majd a zirci apátság felé tart, s Csatka után át a szomszédos megyébe Bodajk felé.

- A Mária-utat egyébként a Természetjárók Országos Szövetsége is hivatalosan elismerte, és a lila M betűs jelzést kapta meg. A Mária-út lehetőség szerint kerüli a közutakat, a zarándokokat inkább visszaviszi a természetbe, ezzel is lehetőséget biztosítva a kirándulónak, hogy el- és maga mögött hagyja a mindennapi élet gondjait.

- Az egyik legfőbb célom az, hogy Veszprémből újra elindítsam, újraélesszem a búcsús zarándokutakat  - hangsúlyozta Balázs. - Az említett Bakonybélbe, Jásdra vezető útszakaszon kívül egykoron százak zarándokoltak a királynék városából Sümegre, a Mária kegyhelyhez, vagy Tihanyba és onnan Andocsra.
Balázs legközelebb február 4-én szervez közös gyaloglást, amikor a résztvevők elbuszoznak Kapolcsig, és onnan gyalog Sümeget veszik majd célba, ahol a gyertyszentelő boldogasszony ünnepére érkeznek meg. A szervező úgy fogalmazott, szükség van az ilyen közösségépítő és hagyományőrző eseményekre.