Századok óta összetartoznak

A családok ötévenként találkoznak újra. A falu befogadta, hagyományosnak tekinti a Soós és Gubicza családok rendezvényeit. A legutóbbi találkozón a rokonság nagy tetszéssel fogadta Gubicza Jenő Őseim című versét.

A családkutatás eredményeiről Gubicza Ilona tartott bemutatót, aki több ágon, tizenkét éve végez családtörténeti kutatást. Szülei, Gubicza István (1908-2000) és Soós Eleonóra (1912-1998) halálát követően kezdett el családtörténettel foglalkozni.

Családja három ágát kutatja, a Soós, a Gubicza és a Leitold családokat. A Soós család (anyai ág) gyökerei Bakonyszentlászlóra, a Gubicza családé (apai ág) Olaszfalura, Tésre, Bakonyszentlászlóra, Balatonszabadira, a Dél-Alföldön: Békéscsabára, Szegedre, Zentára vezetnek, míg a Leitold család (első férje, gyermekei édesapjának a családja) barnagi és vöröstói eredetű. Mind a három ágban tíz generációt, sőt a Gubicza ágon tizenegyet tudott felkutatni és feldolgozni. Összefüggő és megbízható adatok az 1700-as évek elejétől - az anyakönyvek vezetésének kezdetétől - állnak rendelkezésre, így mintegy tízezer személy adatát kutatta, gyűjtötte a családja három ágán, de ennek csak mintegy felét tartalmazzák a feldolgozott, összefüggő családfák.

A legutóbbi találkozón megtudhattuk, hogy a Kubitza, Gubitza családnév szlovák eredetű és ma is számos Gubicza család él Trencsén, Nyitra városokban és a lengyel Sziléziai medencében, Wroclaw környékén.

Bemutatta a Magyar Országos Levéltárban felkutatott, Trencsénben 1701-ben született Kubicza András leszármazottainak családfáját is. Ehhez a családhoz tartozik Kubicza Miklós, aki 1741-ben Mária Teréziától kapott nemesi címet. Az országgyűlési almanachból előkerült adatok alapján megismerhettük, hogy több Kubicza, Gubicza töltött be magas rangú tisztséget. Például Kubicza Pál Terencsén vármegye főispánja, majd a főrendház tagja volt az 1800-as évek közepén. Az 1870-ben Bakonyszentlászlón született Gubicza Ferenc két cikluson át volt országgyűlési képviselő, őt Zircen választották meg. Az 1800-as években a "neves Kubiczák, Gubiczák" résznél az előadó tíznél több ismert személyt mutatott be köztük több egyházi személyt is.

A találkozó résztvevői a bemutatóban a feldolgozott - az 1700-as évek elejétől napjainkig - tíz generáció adatainak családfáiból ismerhették meg a Gubicza családokat. Az 18. században rendszerint 10-14 gyermek született egy-egy családban. Nagy volt a gyermekhalálozások száma, családonként 8-10 utód is meghalt, elsősorban a pusztító járványok miatt.

A multimédiás családtörténeti bemutató anyaga 1748-tól napjainkig tartalmazza mintegy 1500 személy adatát, a családfákat, fényképeket, dokumentumokat. A rokonságnak meglepetés volt, hogy az Iskola aulájában több mint hét méter hosszban kinyomtatott ábrán mutatták be a Gubicza családfát, amit dr. Leitold Ferenc, Gubicza Ilona fia szerkesztett. Ezen a rokonok megkeresték saját adataikat és a családok egymáshoz való kapcsolódását. A találkozón 180 rokon, családtag vett részt. Érkeztek többek között Budapestről, Pusztaszabolcsról, Kazincbarcikáról, Győrből, Veszprémből, Várpalotáról, Balatonalmádiból és Balatonfüredről. Gubicza Ilona a tucatnyi kutatási év során nagyon sok dokumentumot tárt fel. A rokonság is lelkesen támogatja a munkáját. Nagyon sok adatot, fényképet, dokumentumot, például anyakönyvi kivonatokat, bizonyítványokat, régi iratokat, tárgyakat, kitüntetéseket, leveleket, és visszaemlékezést kapott a családtagoktól. Különösen sok anyagot küldött a Montrealban élő egyik Gubicza unoka, az 1929-ben született Tóth Izabella. Felkeresett sok idős rokont, akik visszaemlékezéseiről hangfelvételeket készített. A családkutatatás eddigi adatai, dokumentumai alapján, valamint a családok életrajzainak összegyűjtésével könyv írását kezdte meg. Ennek kapcsán vállalta a családokkal való - az eddiginél még közvetlenebb - kapcsolattartást. Sok-sok e-mail váltással, telefonbeszélgetéssel és személyes találkozással érte el azt, hogy életrajzokkal, fényképekkel tudja bemutatni a Gubicza ágakat, a családokat és az egyes személyeket.

A családtörténet kutatás Gubicza Ilona szerint fantasztikus elfoglaltság. Ennek során megelevenedik a múlt. Megtudhatja, hogy ősei miként éltek a 18.-19. században. Amióta a családkutatással foglalkozik kibővült számára a világ. A családtagjai száma a sokszorosára növekedett. Ezzel igyekszik összetartani a családot, s nemcsak jó nagymama lévén a szűk rokonságát, hanem a három nagycsalád minden tagját, akik vele együtt tudnak meg egyre többet az őseikről, s emellett megörökítik a mindnyájuknak fontos mai történéseket.

A Veszprém Megyei Levéltárban a Zirci Apátság Történelmi Levéltárának kutatása során feltárt és bemutatott iratokból megtudhattuk, hogy az 1734-es Olaszfalu adóösszeírásában szerepelnek az első Gubicza adózók nevei: Gubicza Mátyás és Gubicza Miklós. A Zirci Apátság Régi Gazdasági Levéltárának anyagából bemutatott iratokból megismerhettük a különlegességnek számító házassági szerződéseket, házeladási, végrendeleti, hagyatéki iratokat. Gubicza Ilona büszkén mutatta be a feltárt iratokat, melyek között kincsnek számít az 1844-ből származó irat-együttes, amelynek címe: "Gubicza Mihály vagyonának öszveírása". Ennek az iratnak az adatait a tési Gubicza ág adataival azonosítani lehetett