Segítő kezet nyújtottunk

- Álmaimban sem gondoltam, hogy a Napló jóvoltából ennyien mellénk állnak, hogy segítsék az újrakezdést. Nem is én vagyok a fontos, sokkal inkább a gyerekek, akik új esélyt kaptak egy tisztességes élethez - mondta el könnyeivel küszködve Lájer Szilvia, akinek legnagyobb segítőink, támogatóink társaságában adtuk át az összességében mintegy másfél millió forintos adományt. Kezdjük azonban az elején, hiszen karácsonyi akcióról lévén szó, érdemes feleleveníteni a fedél nélkül maradt család szomorú történetét.

Rövid és lesújtó volt a hír, amit október végén olvashattak lapunk hasábjain. "A várpalotai Kilátó utcában egy lakóház gyulladt ki, a kétszintes családi épület felső szintje teljesen leégett. A szomszédos házak megfelelő távolságban voltak, így a tűz nem terjedt át rájuk. Az anyagi kár több millió forint." A pár soros híradás mögött azonban családi dráma bújt meg. Egy fiatal, háromgyermekes édesanya szomorú története, aki akkor még nem látta a kiutat sanyarú helyzetéből.

Aztán felkerekedtünk, hogy személyesen keressük fel a családot. Már feljutni sem volt egyszerű a hegyre. A térkép szerint nyolcszáznál is több telek található a várpalotai Készenléti-lakótelep felett található Baglyason, közel négyszázan élnek a külterületnek számító szőlőhegyen. Kacskaringóztunk is egy keveset a keskeny utakon, mire megtaláltuk a leégett házat. Ott várt minket három gyermekével Szilvia. A fiatalasszony hat éven keresztül intézeti nevelt volt Badacsonytomajon, s az államtól kapott életkezdési hozzájárulásból sikerült megvásárolnia a külterületi házat.

- Az 1,6 millió forintból a párommal, Zoltánnal vágtunk bele a baglyasi életbe. Az évek során a présháznak készült épületet apránként újítgattuk. A borospincéből konyha lett, az alsó szinten lévő szoba nappaliként és hálószobaként szolgált, kialakítottunk egy fürdőt, míg a tetőteret leszigeteltük, ami a három gyermeké volt.

Épp ott történt a baj, amikor Szilvia hivatalos ügyben a városba ment, s a szomszéd utcában lakó édesapja vigyázott a kicsikre.

- Kora este meghallotta, hogy az emeleti szinten valami pattogni kezd. Szerencsére gyorsan eszmélt, kimenekítette a gyerekeket, mire kiértek a házból, már égett a tetőszerkezet. Később kiderült, a kábel kapott zárlatot. Hívták a tűzoltókat, riasztottak engem is telefonon, ám nem volt mit tenni. Mire hazaértem, a lánglovagok ugyan megbirkóztak a tűzzel, ám a házunk lakhatatlanná vált - mondja.

A november elején megjelent riportunk után példa nélküli összefogás bontakozott ki a megyében. Különböző cégek, szervezetek és magánszemélyek jelezték, hogy szívesen segítenek a családnak. Enyedi Imre várpalotai építész-tervező a személyes találkozót követően az újjáépítéshez szükséges tervek elkészítését vállalta, az i-quadrat Kft. pedig a statikai vizsgálatokat végezte el térítésmentesen. A Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a várpalotai családsegítő szolgálat és tucatnyi magánszemély ruhákat, takarókat és tartós élelmiszereket juttatott Szilviáéknak, a Baglyas-hegyen élők pedig egy emberként álltak a család mellé. Szilvia kéri is, hogy mindenképp említsünk meg néhány nevet a cikkben, akiknek különösen sokat köszönhet.

- Elsősorban a szomszédunknak, Dobronai Lászlónak szeretném megköszönni a segítséget. Ő indított el mindent, időt és energiát nem kímélve állt mellettünk a bajban. A postásunk, Sipos Attila munkaidején kívül segített rengeteget, míg a hegyen lakók közül Bagyura Tibornak és feleségének, valamint Holczmann Attilának tartozunk hálával.

Térjünk azonban vissza az adományokra. A HM Verga Zrt., illetve a veszprémi tűzoltók két teherautónyi tűzifát küldtek a Baglyas-hegyre, előbbi cég egy karácsonyfával is meglepte a családot. A Bramac cég a tetőhöz szükséges cserepeket ajánlotta fel, míg a várpalotai Vízvári Faipari Kft. egyedi készítésű bútorokat készít majd. A veszprémi Petőfi Színház jótékonysági előadást tartott, a befoly összeg egyik felét, 60 ezer forintot várpalotai otthonában adta át Lájer Szilviának Pataki András, a teátrum operatív igazgatója. Az összeg másik feléből a szintén lapunkban bemutatott Gyurgyik család közüzemi számláit rendezi a színház.

A kezdeményezés mellé az első pillanattól kezdve odaállt a Talabér Márta vezette várpalotai önkormányzat is. Gyűjtést szerveztek, s az Egy Mosolyért Közalapítvány révén albérletet is biztosítanak a családnak egészen addig, amíg felépül az új otthonuk. A település polgármesterének segítségével, Horváth Gábor világválogatott kézilabdázó jóvoltából csatlakozott kezdeményezésünkhöz az ország egyik legnagyobb építőipari cége. A Market Zrt. a Tarex '97 Kft.-vel együtt az aprócska ház újjáépítését és az építőanyagok biztosítását vállalta.

És persze az Olvasóink. Így, nagybetűvel. A lapunk által nyitott számlára ugyanis igen jelentős összeget, 362 ezer forintot utaltak magánszemélyek. A pénzt hat részletben, havi utalással kapja majd meg Lájer Szilvia, aki már készül az ünnepre, számára az utóbbi évek mindenképp legszebb karácsonyára.

- A menü töltött káposzta és rántott hús lesz, meg persze sütemények, azt imádják a gyerekek. A fa alatt pedig a kedvenc játékaikat találják majd, végre mindegyiküknek teljesíthetem a vágyait, erre eddig nem volt lehetőségem. Nehéz szavakba öntenem, hogy mit érzek most, az ő nevükben is köszönöm mindenkinek - búcsúzik a lépcsőházban Szilvia, s megy játszani gyermekeivel. Önfeledten és mosolyogva.