Háromszor harminc év

Vékony fiatalember lép ki a házból, s már tessékel is befelé, miközben mondja: az éppen előre loholó kutya emberbarát. Magáról elárulja: lassan szolgálatba kell mennie, mozdonyvezetőként dolgozik. Annak idején a pápai vasútállomás jegypénztárosától kérdezte, ha vasutas akar lenni, hol jelentkezzen. Küldték egyik helyről a másikra, de nem sokat kellett várnia, már fel is vették. Azóta ő állami cégnél vezető állásban dolgozik - közli huncut mosollyal, s indul a dolgára. Eközben megérkezik édesanyja Sipőcz Antalné Ildikó. Fia valószínüleg tőle örökölte derűs, nyitott természetét, mert az első perctől úgy mesél, mintha régi családtag lennék.

Látogatásom oka Ildikó levele, amiben megírta: nagy ünnepre készülnek július 23-án. Harminc évvel ezelőtt július 18-án a három ajkai nővér: Probszt Edit, Ildikó és Éva házasságot kötött a nyárádi testvérpárral Prágai Ervinnel és Gusztávval, illetve unokatestvérükkel Sipőcz Antallal. Az utóbbi egyébként 2011. július 18-án ünnepli 60. születésnapját is. A három nővér nagyon készül a közös ünnepre.

Ildikó kis csomag képet vesz elő, harminc évvel ezelőtt készült amatőr felvételekkel. (A féfiak már akkor is "szégyenlősek" voltak, nem engedték a műtermi felvételeket). Éppen elkezdenénk nézegetni, amikor megérkezik Éva, a húg, majd kisvártatva befut Edit, a legidősebb lány Pápáról. Unokája nem akarta elengedni, ezért a "késés". A hármas esküvő történetét egymás szavába vágva mesélik.
 
- Edit volt a "kerítő", ő Pápára járt középiskolába, ott ismerkedett meg későbbi férjével. Születésnapi bulira meghívta őt, vele jött a tesvére és az unokatestvére is. Így kezdődött. Áprilisban ismerkedtünk meg, júliusban megvolt a hármas esküvő.

Nem tudják már kideríteni, kinek az ötlete is volt, hogy a három lány egszerre házasodjon, de Edit szerint e döntésnek ők lettek a vesztesei, egyharmadnyi ünneplés jutott csak nekik. Ám az sem volt semmi, amíg az esküvőig eljutottak, lévén a két Prágai testvér sorkatona. Edit és édesapjuk vásárolta meg a jeggyűrűket mindenkinek. Harminc évvel ezelőtt még nem csináltak akkora gondot az esküvőből, mint manapság, de a jelek szerint hosszabb távra szóló volt a döntés, mint ma, némelyik milliós lakodalom résztvevőinél.
 
- Jegyesoktatásra is együtt jártunk, mi hárman lányok (a fiúk ugye nem tudtak jönni), de a plébános beleegyezett. A ruhákat úgy kaptuk kölcsön ismerősöktől, majd megfőttünk a hosszú ujjú dzsörzé ruhákban - nevetnek egy jó nagyot. A fotót nézve még jókedvűbb a nevetés, amikor Éva megjegyzi: a csokraink meg temetőcsokornak is elmentek volna, akkorák voltak.

A Probszt szülők három lányukat adták férjhez egycsapásra, de maradt még egy lány otthon, az akkor nyolc éves Zsuzsa. Időközben ő is megérkezett közénk, s gyorsan kiderül, legalább olyan jókedű, mint nővérei. Akik közül a nővér, Edit a legkisebb lány keresztanyja, Zsuzsa szerint azért, mert más nem vállalta őt. De az csak kitérő: a hármas esküvő jól sikerült, hajnali ötkor a vendégek még táncoltak - idézik az emlékeket a testvérek-, a három fiatal pár viszont sietett, mert hatkor indult vonatuk. Nászútra is együtt utaztak Lillafüredre.

Életük azóta is szorosan összefonódik. Ildikó és Éva kertszomszédok, nem is az utcáról járnak át egymáshoz. Mindhárom lány három gyermeket szült. Ildikó legidősebb fia velük szemben lakik , Éva egyik lánya kicsit feljebb tőlük.

A három nővérből áradó vidámság alapján azt hihetnénk, gondtalan az életük. Edit fizioterápiás asszisztensként dolgozik a pápai termálfürdő gyógyászati részlegén. Férje sajnos munkanélkülivé lett, mert a cég, ahol dolgozott, mgszünt. Éva sokáig a kereskedelemben dolgozott, most Ildikóval együtt a dákai otthonban. Férje három éve rokkantnyugdíjas, kerekesszékbe kényszerült. Ildi három évig munkanélküli is volt, most már évek óta a dákai otthonban dolgozik. Évával együtt most fejezték be a két éves szakiskolát. - A ballagást még meg sem ünnepeltük - nevetnek egy nagyot, sejtetve, ami késik, nem múlik. Ildi férje gyermekfelügyelőként dolgozik egy lakóotthonban, ha minden igaz, egy hét múlva nyugdíjas lesz.
 
A három házaspár a 25 éves házassági évfordulót is együtt ünnepelte, azt az ünnepséget gyerekeik szervezték. Most a lányok szervezkednek, hogy mit azt nem árulják el, legyen meglepetés a férjeknek. Az biztos: a lányok nem fognak énekelni. Ezt egyszer tették meg, Guszti 50. születésnapján, s önkritikusan megállapítják: nem kellett volna...

Vidáman idézik az idén először megtartott családi jelmezbált. Mindenki komolyan vette a meghívást, jelmezt öltött, nagyot mulattak. Úgy döntöttek, ezt évente megismétlik. De nem kell nekik ilyen komoly apropó, hogy összejöjjenek. Csak egy hívás, s máris összegyűlnek valamelyiküknél egy jó beszélgetésre. Így tartják egymásban a lelket, adnak egymásnak erőt. Tegyék így még legalább harminc évig!