A zene és a gondviselés

Rostetter Szilveszter zenetanár, orgonista, zeneszerző, jelenleg a veszprémi Árpád házi Szent Margit plébániatemplom orgonistája és karnagya, s még számtalan munkája, elfoglaltsága van - de ezekről később. Szerencsémre ezen a héten, Magyarországon tartózkodott, így a plébániatemplomban beszéltünk meg találkozót. Egész nap az orgonát hangolta, ez két napos munka még akkor is, ha rendszeresen végzik - tudtam meg tőle. Azután gyorsan elmesélte, hogyan telt legutóbbi lengyelországi hete - némi budapesti kötelezettségekkel megfűszerezve -, három településen négy koncertet is adott. Ehhez képest ez a hét nyugodt. Jó is, mert most vasárnap kezdődik nagy vállalása, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából öt részes hangversenysorozat keretében eljátssza Liszt összes orgonaművét a Szent Margit templomban. Többségét már játszotta, de ezeket is fel kell frissíteni, s újat is tanulni.

 
Amióta tudom, hogy rendszeresen utazik Krakkóba tanítani, mindig érdekelt, honnan a kötődése Lengyelországhoz? Most a választ is megkaptam.
- Középiskolás koromban az orosz nyelv rejtelmeiben való elmélyülés miatt ösztönöztek bennünket diáklevelezésre. Én egy lengyel lánnyal kezdtem levelezni. Az elmélyülés nekem nem nagyon ment, érdekelt viszont a lengyel nyelv. Vettem szótárt, tankönyvet és ezek segítségével írtam a leveleket. Így tanultam meg olvasni és írni lengyelül. Később megismerkedtem észak-lengyelországi cserkészekkel, tőlük beszélni tanultam meg. Amikor 1981-ben bevezették a hadiállapotot, megszűnt minden kapcsolatom. Éppen húsz éve újult meg, amikor a piliscsabai nemzetközi egyházi kórustalálkozóra érkezett egy lengyel énekkar. Így kerültem kapcsolatba a krakkói zenei élettel. Azóta változó rendszerességgel a krakkói Jagelló egyetemen tartok zenetörténeti előadásokat. Az egyházközség számára zarándokutakat szervezek és vezetek Lengyelországba. Elég sok koncertet is adok Krakkóban, Dél-Lengyelországban  2007-ben az év külföldi orgonistájának választottak.
 
Rostetter Szilveszter zeneszerzőként is alkot, II. János Pál pápa emlékére készített egy lemezt, melynek a címadó énekét az Orlandó énekegyüttes énekelte fel. A kőbányai Lengyel templom és Lengyel Ház 1989 óta szeretett volna kórust alapítani, amikor Szilveszterrel találkoztak, felvetették ezt neki. Megpróbálták, megalakult a Szent Kinga kórus, s azóta is működik. Európa több országát bejárták már együtt, sikerrel. Ezzel együtt vezeti a Veszprémi Egyházmegyei Kántorképző tanfolyamot, tanára a budapesti Aelia Sabina zeneiskolának, karnagya a veszprémi Szent Margit és a budapesti Kövi Szűz Márai plébániatemplom
 kórusainak. Elkötelezett híve a magyar-lengyel barátságnak és a két kultúra megismertésének.

 
Egy dolog a hétköznapi nyelv ismerete és használata, s más a zenei szakmai nyelv  jegyeztem meg.
 - Természetesen azt is meg kellett tanulnom, de évek óta fordítok teológiai irodalmat is. II. János Pál csodáit én fordítottam, miként Isten irgalmasságaival kapcsolatos irodalmat is rendszeresen. Egy lengyel történész monográfai sorozatot írt IV. Béla leányáról. Ezt a második kötettől én tettem át magyarra. Hogy fárasztó-e ennyi mindent csinálni? Nem. Ha elegem van az orgona mellett ülni, átülők a számítógéphez fordítani. Ha abból is, akkor tartok néhány alkotói órát, foglalkozom valamelyik darabommal. A Chopin évforduló óta zongorázom is. A VEAB zenetudományi szakbizottságában is dolgozom.
Szilveszter szerint a gondviselésnek sokat köszönhet. Ahogy mondta: soha nem lehet tudni, mi mire jó. Még ha kellemetlen dolgok történnek, abból is következhet jó.
 

Rostetter Szilveszter feleségével él Veszprémben. Négy gyermekük már felnőtt, Mara lányuk pedig három unokával is megajándékozta őket. Szilveszter diákkori levelező partnere egyébként a krakkói kórusban énekel.