A tisztánlátás felelőssége

Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora csütörtökön a Pannon Egyetemen megrendezett ünnepségen kiemelte: ez a mottó jelképezi azt a törekvést, hogy a válságokkal sújtotta világunkban fontos tudatosítani, hogy a tudománynak a közjót kell szolgálnia, és a tudomány művelőinek tanácsadó szerepet is be kell tölteni. 

Pannon Egyetem: Hiteles kutató, személyes jó példa

rektor a Nobel-díjas Herman Hesse német író utópisztikus látomását, Az üveggyöngyjátékot idézve elmondta: a tudás minden forrásának tisztán tartása és a tisztánlátás hatalmas felelősség. Vagyis, ahogy az író fogalmaz a kasztáliaiak tudós közösségére utalva, „a kereskedelemben, politikában és bárhol másutt a teljesítmény és a zsenialitás alkalmilag talán lóvá teheti az embereket, nálunk azonban soha”. Abonyi János szerint éppen ezért megnyugtató, hogy egy közvélemény-kutatás szerint hazánkban az MTA a leghitelesebb intézmény. „Mi a Pannon Egyetemen 75 év óta pontosan tudjuk, hogy a társadalom bizalma a legnagyobb kincsünk, amit őriznünk kell. Ahogy a válság körülöttünk fokozódik, nemcsak hiteles kutatóknak, tanácsadóknak, hanem egyre inkább személyes jó példával szolgáló oktatóknak, nevelőknek kell lennünk” – fogalmazott. Véleménye szerint, bár minden változik és válságok várnak ránk, „mindannyian szeretnénk és tudunk is hinni a tudomány örökkévalóságában”. 

Homo sapiensből mohó sapiens 

Gelencsér András, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának elnöke élesen fogalmazott, mely szerint az egymással is összefüggő válságok sorozata elől az emberiség az illúziók, a gazdaság, politika, média által kifeszített virtuális valóságba menekül, melyhez a tudomány megalkuvó módon asszisztál. „Napjaink modern társadalmában a jóléttől megrészegült emberiség kiűzte a tudományt elefántcsonttornyából, és a haszonelvű innováció igájába fogta. Ezzel a tudomány lényegében elvesztette szellemi autonómiáját, kiszorult a társadalomformáló tényezők sorából, a gazdasági, politikai élet inasa lett. Pedig a tudomány az egyetlen társadalmi alrendszer, melyben a globalizáció évszázadok óta eredményesen működik: a természet törvényei egyetemlegesek” – mondta. Az elnök szerint, ha a modern világunk így megy tovább, a jövő tudósainak már csak dokumentálniuk kell a Föld újabb kihalási eseményét, amelynek a mohó homo sapiens okozója és áldozata is. 

A láng továbbadása

Lamm Vanda, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint a hagyomány „nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása”. Utalt arra, hogy gróf Széchenyi István csaknem kétszáz évvel ezelőtt, 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, azaz az akadémia megalapítására, hivatalosan pedig 2003 óta ünnepeljük a magyar tudományt. Véleménye szerint a tudomány akkor tölti be szerepét, ha hozzájárul az adott kor legsúlyosabb problémáinak megoldásához.

A tudomány napi ünnepségen Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense tartott érdekfeszítő előadást Hogyan lenne fenntartható a zöld energia? címmel. NA

keretes

Polinszky-díj és az év kutatói

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben Polinszky-díjat alapított a műszaki, természettudományos és gazdasági területen Veszprémben kiemelkedő érdemeket szerzett személyek munkájának elismerésére. Idén a díjat Heil Bálint egyetemi tanár, a Pannon Egyetem egykori rektora (1981–1989) vehette át Porga Gyula polgármestertől. 

Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Év kutatója díjat adományozott a régióban tudományos kutatást végző, pályájuk közepe táján járó, 45 év alatti kutatók kiváló munkájának elismeréseként. A díjat Barta Veronika okleveles csillagász; Hajnáczky Tamás Attila szociológus, romológus; Seress Gábor László biológus, ökológus, a Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjának főmunkatársa vehette át.