Minőségi élet egyenlő Veszprém

A meghatottság, idézi vissza az első érzést, ami megjelent benne a hír hallatán, „mert az, hogy az embert a szülővárosa méltónak tartja arra, hogy díszpolgára legyen, még aktív életkorban, s nem egy életmű elismeréseként, ez megható. Kötelezvényként fogom fel. A másik gondolatom az volt, hogy vajon nem fogják-e ezt kiforgatni – politikusként ez is eszembe jutott, így nagyon örültem, amikor polgármester úr arról tájékoztatott, hogy egyhangú szavazással döntöttek a képviselők, nem volt ellenszavazat. Ez még inkább erősítette bennem a meghatottságot és megilletődöttséget, amit a város és polgárai iránt érzek.”

Arra a felvetésre, hogy európai tapasztalatokkal bíró politikusként mi a véleménye, Európából látszik-e Veszprém, és ha igen, hogyan, emlékeztet arra, hogy külügyminiszterként sokat járta Európa városait, majd mint az Európai Bizottság tagja, sok kulturális rendezvényen vett részt a kontinens hasonló méretű és adottságú városaiban. – Elég jó keresztmetszetem van arról, hogy mit tud ma nyújtani egy európai középváros a lakóinak. Ebből a szempontból Veszprém az élmezőnyben van. Ebben a hatvanezres városban van három színház, két mozi, irodalmi folyóiratok, szórakozóhelyek jó rendezvényekkel, kiváló intézményekkel, ahová nemcsak Magyarországról jönnek megnézni, hogyan lehet tartalmas kulturális életet fenntartani, de a külföldről érkezők is le vannak nyűgözve az igényes életmódtól, amit a veszprémiek élhetnek.

Minőségi élet, minőségi kultúra

Ez az úgynevezett veszprémiség vajon egyenlő-e minőségi élettel? – adódik a kérdés, mire a miniszter azt válaszolja: mindig úgy gondolta, hogy ha egy város szerencsés, kitermeli magából azokat a polgárokat, akik adni akarnak a városnak, és számukra nem csupán egy születési adat a hely, ahol születtek. 

– Több ilyen szerencsés periódusa volt Veszprémnek, s most is egy ilyen szakasz van, kezdve Kováts Péter Mendelssohn zenekarától Mészáros Zoli Oliváján és VeszprémFestjén, Bélafi Laci Hangvilláján keresztül Murak utcazene-fesztiváljáig, s lehetne még sorolni azokat, akik az innovációt, tudományos kiválóságot hozzák, valamint azokat az eredményeket, amiket az EKF Porga Gyula polgármester vezetésével még hozzáadott. Úgyhogy igen, mondhatjuk: minőségi élet egyenlő Veszprém.

Hogy ez a bizonyos veszprémiség miből is áll, azon elgondolkodik: a dunántúli városokat egymáshoz viszonyítva nehezebb megkülönböztetni, viszont azt, hogy egy debreceni vagy békéscsabai mitől másabb ezeknél, azt jól meg lehet fogni, mondja.

– Más az alföldi vagy észak-magyarországi települések lüktetése. A békéscsabai polgármesternek évekkel ezelőtt felvetettem, hogy ha a veszprémi polgármester ilyen luxusautóval járna, elzavarnák, mire azt válaszolta, őt akkor zavarnák el a békéscsabaiak, ha nem ilyennel járna. A veszprémiek különlegesek abból a szempontból, hogy a Bakony és a Balaton között vannak félúton: kicsit hegyi, kicsit parti emberek, a kettő kombinációja, s elég nagy a fluktuáció a vármegyén belül, ami sajátos impulzust ad a térségnek. 

Az EKF alatt számos épület, terület újult meg, kapott új funkciót, de mi az, amit megőrizne eredeti önmagában? – kérdeztük, mire a miniszter hosszas felsorolásba fog.

– A Margit-romok, a Séd-völgy nagyon szép abban a formában, ahogyan most van. Nekem a kedvenc helyem a Sintérdomb: kiülni oda és megnézni a viaduktot, a várat, a Benedek-hegyet, ez megmaradhatna szintén eredeti formájában… Az Óváros tér is megőrizendő, s bár nekem a kőkerítés kicsit hiányzik, de megvagyok nélküle. Lenyűgöző a vár, ahogyan megújul, alig várom, hogy felmehessek és nézhessem, és hogy kimehessek Szent István és Gizella szobrához, letekinteni a városra… Azt hiszem, összességében felsoroltam a fél várost, de hát mit tegyen az ember, ha ilyen gyönyörű a városa? 

Veszprém jövőjét Navracsics Tibor szerint három tényező határozza meg: a földrajzi elhelyezkedés még jobb kihasználása, vagyis az, hogy Veszprém lehet a szervező város a két nagy turisztikai térség, a Bakony és a Balaton között, és működteti azokat az együttműködési formákat és szolgáltatásokat, amik csak térségi szinten tudnak megvalósulni. A második az EKF öröksége, a kreatív régió, vagyis megtalálni azokat a pontokat, amelyek kulturális, innovációs, tudományos potenciálját növelik. Ehhez kötődik a harmadik, a Pannon Egyetem és a város, az egyetem és a térség még szorosabb együttműködése, a Pannon Egyetemnek a Bakony és a Balaton-felvidék egyetemének kell lennie. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kutatásaikban kitüntetett figyelmet kell kapnia a térségnek, de részt kell vennie a hétköznapjaiban, tudományszervező tevékenységében.

Veszprém új nagy vállalkozása, hogy megszerzi az Európa sportfővárosa címet, amit Navracsics Tibor örömmel támogat. – Ugyan öt év telt el azóta, hogy az Európai Bizottságban a sport is hozzám tartozott, és meghonosítottam az európai sporthetet, de a széles körű kapcsolataim még élnek, s ha szükség lesz rá, természetesen lobbizok Veszprém sikeréért – jegyezte meg.