Schmidt Mária volt Navracsics Tibor vendége a Polgári Szalonban

2024.11.09. 07:00

Amerika és Oroszország fog megegyezni a háborúról

Az EU a birodalmi törekvései miatt esik majd szét, a nacionalista irányzat felerősödése szakítja szét. Az ukrajnai háborúról Amerika és Oroszország fog megegyezni, nekünk pedig meg kell találnunk a kiskaput a saját utunkhoz. Erről esett szó a Polgári Szalonban, ahol Navracsics Tibor vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója volt nemrégiben.

Forgács Bernadett

Nyugtalanabb-e az világ, mint hetven évvel ezelőtt? Döccenőt, vagy korszakváltást élünk meg? – tette fel az induló kérdést Navracsics Tibor, Schmidt Mária szerint pedig akkor is sok jelentős esemény zajlott a világban, csak ma gyorsabban szerzünk tudomást róla az internetnek köszönhetően. A beszélgetés során később kijelentette: az ukrán békét Amerika és Oroszország megegyezése hozhatja el.

Amerika és Oroszország egyezik meg az ukrán háború végéről, erről is beszélt Schmidt Mária múzeumigazgató a Polgári Szalonban.
Amerika és Oroszország egyezik meg az ukrán háború végéről, erről is beszélt Schmidt Mária múzeumigazgató a Polgári Szalonban.
Fotó: Nagy Lajos/Napló

– Az ötvenes években is nagyon fontos dolgok történtek, tíz évvel a II. világháború után az osztrák államszerződés, ami azt az illúziót kelthette bennünk, hogy kikerülhetünk a szovjet érdekszférából, mert Ausztriához hasonlóan mi sem tartoztunk bele olyan szervesen, mint például a szláv országok. Nem így történt, Ausztria esetében megszületett a megállapodás, Magyarország esetében nem, s az, hogy onnan kivonulnak, nálunk meg maradnak a szovjet katonák, nagy mértékben járult hozzá, hogy 1956. október 23-án a magyar nemzet fölkelt a Szovjetunió ellen. Fontos tapasztalata volt ez az akkori generációnak, mert visszahozta Magyarországot a térképre, hiszen nem voltunk ott a két világháború egyike után sem, de 1956-ban visszaléptünk a történelem színpadára, és bebizonyítottuk azt, hogy a magyar nemzet őrületes harcot vív a szabadságért ezzel a félelmetes túlerővel szemben is. Az emberek a világ többi részén elgondolkodtak azon, hogy érdemes-e ebben a kommunista ígéretben hinniük, ha a magyar nemzet halált megvető bátorsággal küzd az ellen a jövő ellen, amit nekik megígértek és ami sokaknak Nyugaton tetszett. Akkor ez talán mégsem annyira ígéretes és kívánatos. Ez volt az első alkalom, amikor az emberek elkezdtek gondolkodni azon, milyen is ez a népi demokrácia. Vajon nem egy totális diktatúrával állnak-e szembe a magyarok, ami ellen harcolnak. Ennek nagyon jelentős hatása volt a Nyugatra és a nemzetre is. Mert miről is szólt 1956? Arról, hogy a nagy birodalmak megállapodtak arról, hogy a II. világháború végén hogyan osztják fel maguk között a világot. Az pedig, hogy egy ilyen kis ország, mint a miénk, maga dönthesse el, hogy hová tartozik, példátlan és megengedhetetlen volt. Üzenetet küldtek arról, hogy nem lehet máshogy változtatni, mint birodalmi megállapodással. Ugyanerről szólt a szuezi válság is. Franciaország és Anglia a győztes oldalon állt, mégsem engedték nekik, hogy ők határozzák meg, hogyan állapodnak meg az arabokkal. Ez a birodalmi gondolat az, aminek mostanában van vége, mert a 20. század végén újraéledt a nacionalizmus, a nemzetállamok korszaka és most ebben vagyunk – fejtette ki Schmidt Mária.

– 1956-ban tehát megfegyelmezték a renitenseket: nincs ugrálás, amerikai–szovjet megállapodás van és meg is húzták a vonalat. Ez 30 évig tartott, de az 1980-as években elkezdtek remegni a vonalak. Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, vége van ennek a totális szembenállásnak, vége a hidegháborúnak, ahogy Gorbacsov fogalmazott, építjük az Európa Házat, mindannyian beköltözünk oda és szeretjük egymást. Ami most történik, az a vonalak újbóli meghúzása? Ott húzódnak-e a vonalak, ahol szoktak, vagy újakat húznak, le lesz osztva Európa és egy újabb hidegháború előtt állunk, vagy ez csak egy átmeneti állapot, mint amikor Jugoszlávia felbomlása után egy ideig bizonytalan volt, hogy a létrejövő új államok merre orientálódnak? – kérdezte Navracsics Tibor.

A nacionalista hullám elérte az Amerikai Egyesült Államokat is

– A Szovjetunió szétesését a reagani politikának szokták tulajdonítani, de mi van akkor, ha az ok nem ez volt, hanem Kína? Erről nem szoktunk beszélni, pedig Kína a nyolcvanas évektől más irányt vett és belekezdett egy felfelé ívelő reformprogramba, ami erőteljes hatást gyakorolt a Szovjetunióra is. Kína azzal, hogy visszalépett a történelem nyertesei közé, az egész világot megváltoztatta. Ma azt látjuk, hogy az USA felé Kína kihívást közvetít másfél milliárdos lakosságával, hatalmas gazdasági, katonai és innovációs potenciáljával. Aztán ott van másfél milliárd ember Indiában, az afrikai országok, Dél-Amerika. A nacionalista hullám elérte az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is. Trump azt mondta: Amerika az első, az angolok meglépték a Brexitet, vagyis kimondták, hogy nem akarunk egy birodalomhoz tartozni. Egyetlen entitás van, amelyik szembeszáll az új korszellemmel: az Európai Unió. Mindenki a saját érdekeit képviseli, az EU pedig azonosítani sem tudja, mik az érdekei, mert túl jól sikerült Németország amerikanizálása, ami Európa legfontosabb országa. Elvesztette az identitását, nem mert kijönni az amerikai megszállásból, Európa közepe kiürült, teljes tanácstalanság van. Ebben egy őrült nagy kihívás érte az amerikai politika és az ukrán háború részéről, ami mindent megváltoztat – szögezte le Schmidt Mária.

Navracsics Tibor azzal vitte tovább a beszélgetést, hogy a nyolcvanas években Amerika tehát felfigyelt Kínára és a fókusz a Szovjetunióról rájuk terelődött: ugyanúgy kezelik Kínát, ahogy korábban Oroszországot. Innovációs és katonai kihívásként tekintenek rájuk. A kínaiak szerint ez indokolatlan, magyarázta a miniszter, hiszen az ő kultúrájuk nem agresszív, hanem egy pacifista, kereskedő kultúra, Kína soha nem robbantott ki háborút. Hogy látod, kérdezte Schmidt Máriát, az USA stratégiája elhibázott, vagy ellenkezőleg, van rejtett katonai kockázat Kínában?

A Terror Háza igazgatója szerint mindhárom ország önmagában is nagyon érdekes, elemzésre érdemes. Mert mi is az Amerikai Egyesül Államok? Valójában nem egy katonai diktatúra? – tette fel a kérdést. 

– Hiszen újabb és újabb háborúkat vív, ezeket rendre elveszíti, már én azt hiszem, a cél nem is az, hogy ezeket megnyerje, inkább csak az, hogy mindenhol káosz legyen. Oroszország a Szovjetunió összeomlása után háborús zsákmány volt, háborús jussa Amerikának. Ez a kétezres évekig tartott, amikor Putyin egy puccsal átvette az irányítást, az egy őrületes változást hozott. Addig az amerikai tanácsadók hozták a törvényeket, ők privatizáltak, a tárgyalóasztal mindkét oldalán ők ültek, ők szabták a feltételeket és írták a pályázatokat. Putyin elkezdte visszavenni a hatalmat, megegyezett az oligarchákkal, vagy kiestek az ablakon, ahogyan Oroszországban ezeket a dolgokat intézni szokták. (Itt a közönség nevetése oldotta a beszélgetés komolyságát.) Elindult egy olyan úton, ami nem volt az amerikaiak ínyére, folytatta Schmidt Mária. Kifejtette: Oroszország hatalmas területű rengeteg természeti kinccsel, amiről Amerika azt gondolta, ezek megszerzése a gondjai egy részét megoldaná, és tud Kínával szemben egy katonai erőt is állítani. Amerika haderejében a flotta nagyon fontos. Elkezdte körbevenni Kínát, amitől ők bepánikoltak, s számukra egyetlen kiút látszik, Oroszország felé. Amerika viszont a szárazföldön is bezárná ezt a gyűrűt, Oroszország megszerzésével. Az amerikai stratégiát azért nem értem, mert neki az lenne fontos, hogy Oroszországot maga mellé állítsa, hiszen nekik ambivalens a viszonyuk Kínával, egyrészt a határvidéken áttelepülők és a fenyegető gazdasági hatalma miatt. Amerika most úgy ítélte meg, hogy Oroszország jelenleg olyan gyenge, hogy vissza tudja venni, ezért indította meg az ukrán háborút. Szerintem ez a háború nem 2022-ben, hanem 2014-ben kezdődött, amikor az amerikaiak Ukrajnában Amerika-barát kormányokat hoztak létre, oroszellenes politikával, ami a Krím elfoglalásához vezetett. A háborúnak tehát hosszú előélete volt – emelte ki a Terror Háza Múzeum igazgatója.

Navracsics Tibor azt vetette fel, hogy amellett, hogy Kína fenyegetést jelenthet a nagyhatalmak számára, mintha a hanyatlás jeleit mutatná. India fejlődő demokráciaként tekint magára, gazdasági teljesítménye nő, miközben Kína az egygyermekes politikája miatt veszít a népességéből és a gazdasági erejéből – tette hozzá, feltéve a kérdést: mi várható Ázsiában az újrafelosztás során?

 – India hagyományosan jó kapcsolatban volt az oroszokkal, ők fegyverezték fel, lojálisak feléjük. Amerika a Soros-hálózaton keresztül erőteljesen jelen van az országban és egy színes forradalom előkészítésén dolgozik, tehát nem érez bizalmat az USA felé. India szerintem inkább Kína felé húz, s nem vagyok benne biztos, hogy a kínai gazdaság állapotáról hiteles információk jönnek-e. Az biztos, hogy a nyolcvanas évektől mostanáig félmilliárd embert hoztak fel a középosztály szintjére, ami a történelem során nem fordult még elő sehol. Kínában hatalmas vásárlóerő van, a kínaiak ambiciózusak, szorgalmasak, el akarnak érni valamit, és nem igaz, hogy csak másolnak, hanem saját innovációjuk van. Kihívást jelentenek a világnak – válaszolta Schmidt Mária, majd a politikai csevegés újra az EU-hoz fordult vissza. 

– Németország, amely az EU motorja volt, belefulladt a jólétbe: a németek nem akarnak dolgozni, nem ambicionálnak semmit, s megalkották az erőfeszítés nélküli jólét érzését. Egyre nehezebb az élet Németországban, Angela Merkel minden stratégiai lépést elrontott, mert az egyéni politikai érdekeinek rendelte alá ezeket. Bezárták az atomerőműveket, átállítva a teljes német gazdaságot az orosz energiára, megépítette az Északi Áramlat 2-t, amit Amerika a történelem során mindig ellenzett, leépítette a hadsereget és beengedte az illegális migránsokat. Németország mindig ideológiai ország volt, amit 170 százalékon csinálnak, és minden német felemelt ujjal születik – megmondja, mi a helyes és helytelen. Ezért utálja őket mindenki a világon: arrogánsak, kioktatók, és ehhez ragaszkodnak. Szóval az EU-ban nincs innováció, keveset dolgoznak és ötletük sincs arra, hogyan változtassanak ezen, csak beleálltak ebbe a moralizáló pózba – jelentette ki a Terror Háza igazgatója, aki szerint a Brexit arról szólt, hogy Angliának nem tetszett az EU birodalmi törekvése, amelyben a saját nemzeti érdekei nem érvényesülnek. Úgy vélte, ha ezen az EU nem változtat, akkor további tagállamok válhatnak ki. 

Szó esett még arról, hogy Lengyelország válhat az új hidegháborús zónává, ahogy arról is, hogy Amerika meg fog állapodni Oroszországgal az ukrajnai háború végéről, és az asztalhoz nem ülhet oda sem az EU, sem Ukrajna. Kérdés, milyen árat kér Amerika és mit Oroszország. Schmidt Mária úgy vélte, a megállapodás az lesz, hogy Oroszország megtarthatja az eddig megszerzett területeket, kikötik, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, de az amerikaiak állig felfegyverzik őket és felnyomják az egekig az életszínvonalat.

– Megtalálni a kiskaput, amin még ki tudunk maradni a nagy csatákból és saját utat találni, ez lehet a mi túlélési stratégiánk, mondta Schmidt Mária. Ha ki tudunk egyezni abban, hogy hagyjanak minket békén, hiszen kis ország vagyunk, nem zavarunk senkit, az nekünk már jó, fejtette ki, s bízik benne, hogy az újonnan alakuló külkapcsolataink ebben segítenek bennünket.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában