Radnóti Miklósra emlékeztek a résztvevők, akik Veszprémből indultak Szentkirályszabadjára (képgaléria)

Az emléksétán a helyi gyermekek, diákok mellett részt vettek a Veszprémi Szakképzési Centrum (VSZC) Ipari Technikum, a VSZC Táncsics Mihály Technikum és a Vetési Albert Gimnázium diákjai. – Ez volt a 60. menet, először 1964-ben indult Radnóti Miklós-emlékséta Veszprémből Szentkirályszabadjára, Egyed László, a veszprémi Vegyipari Technikum tanára kezdeményezésére, emlékezett Pál-Gyarmati Katalin, majd hozzátette: a veszprémi TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad kezdeményezésére rendszeresek a helyi általános iskolában a Radnóti Miklós emlékét őrző versmondó versenyek, amelynek elindítása Pintér Tibor színművész, színidirektor nevéhez fűződik.

Radnóti Miklóst kivégezték

A polgármester felidézte, az emlékhelyet és a keresztet, ahol a mostani eseményt is megrendezték, 2009-ben hozta létre, illetve állította a szentkirályszabadjai önkormányzat, nemcsak Radnóti, hanem a tragikus sorsú munkaszolgálatosok emlékére is, akik itt haladtak el a falu vasútállomásától a repülőtéri barakkokhoz. – Ez a tér a diktatúrák áldozatainak emlékhelye is, vélekedett a szónok. Elmondta, Radnóti Miklós 1909. május 5-én Budapesten született zsidó családban. Életét befolyásolta, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét is elveszítette. 1935-ben vette feleségül Gyarmati Fannit, akivel a házassága rendkívül boldog volt, Radnóti 1943-ban tért át a katolikus vallásra. A 40-es évek elején besorozták a Magyar Hadseregbe, de zsidó származása miatt fegyvertelen munkaszolgálatra osztották be. Életének utolsó hónapjaiban is folytatta a versek írását, melyeket kis noteszébe jegyzett le, amit mindig magánál tartott. A munkaszolgálatosok menete Radnótival 1944 októberének utolsó napjaiban a Szentkirályszabadja közelében épülő repülőtér melletti barakktáborba érkezett. E településen befejezett utolsó verse, a 4. Razglednica (képeslap) címet kapta, áll bori noteszében. November 3-án innen indult végső útjára Abda felé. Szemtanúk szerint Radnóti Miklóst 1944. november elején súlyosan megverte az egyik részeg nemzetőr, akit zavart Radnóti „firkálgatása”. A költő túl gyenge volt már a menetelés folytatásához, ezért tarkón lőtték, és bedobták egy tömegsírba Abdánál. Végső nyughelye a Kerepesi úti temető.

Az emlékezés alkalmából a polgármester és Mézes József, a veszprémi Ipari technikum igazgatója leleplezte az emléktáblákat: az egyiken Radnóti életútja, a másikon pedig a bori noteszból kifotózott 4. Razglednica című verse van. Az emlékezésen koszorúkat is elhelyeztek a jelenlévők, majd a veszprémi TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai szép műsort adtak. A falu lakói szeretetvendégségre hívták a megjelenteket.