Mi a kapcsolat Kisfaludy Sándor verse és Beethoven örömódája között?

 Még napjainkban is kevesen tudják, hogy az Európai Unió (EU) himnuszának, az Örömódának magyar vonatkozása van. Harminc esztendővel ezelőtt, 1994-ben világított rá erre a néhai, jeles magyar pedagógus, néprajzkutató, zenetörténész, Barsi Ernő (1920–2013). 

Kutatásai szerint Ludwig van Beethoven (1770–1827) német zeneszerző 9. szimfóniájának negyedik, záró tétele egy régi magyar szüreti népdal dallama alapján született meg. Úgy tudni, hogy a bécsi klasszika harmadik nagy alakja évekig kínlódott zeneművének befejezésével, „mert azt valami különlegesen ünnepélyes, ugyanakkor fülbemászóan finom, de egyszerű dallammal akarta megalkotni. Tíznél több próbálkozása volt erre, de egyikkel sem volt elégedett…” 

Barsi tanár úr megállapította, hogy az Örömóda dallamára konkrétan a Veszprém vármegyéhez szoros szálakkal kötődő, 180 esztendeje elhunyt Kisfaludy Sándor (1772–1844) költő Magyar szüretelő ének (a Himfy szerelmei: Kesergő szerelem 71. dala) című műve hatott. „A XIX. sz. egyik legjelentősebb szakmai kiadója, az Allgemeine Musikalische Zeitung (Általános Zenei Újság) adta ki az 1816. március 13-i számában, Lipcsében Kisfaludy Sándor Magyar szüretelő ének című művét, melyet magyar népdal alapján írt Kisfaludy. Beethoven Örömódája és Kisfaludy Magyar szüretelő éneke dallamvezetésének hasonlósága vitathatatlan. Az óda két egységből áll. Az első sor második fokra, illetve a második sor első fokra történő lezárása jellegzetessége a magyar népdaloknak. A második egység pedig egyszerűen a magyar pásztorok által megőrzött virtuóz duda improvizáció (apraja) feldolgozott változata…” – olvashatjuk a Wikipédián, a szabad enciklopédiában. 

A Magyar szüretelő ének verbunkos stilizálású dallam; ez adta meg a végső lökést Beethoven számára, amikor megszületett fejében az Örömóda dallama. A mostani magyar EU-elnökség idején erre is jó emlékeznünk, emlékeztetnünk.

A Kisfaludy-féle vers szövegrészlete: „Édes, kínos emlékezet, / Ó Badacsony szürete! / Mulatságos gyülekezet, / Te rabságom kezdete! / Ott tudtam meg, ki légyen ő, / S mi legyen a szerelem; / Amor nyila miként sebző, / S mi az édes gyötrelem. / Nem úgy mentem, amint jöttem; / Nagy különbség volt közöttem, / Aki valék az előtt, / S aki lettem, látván őt.” (Szöveg forrása: Himfy szerelmei: Kesergő szerelem – 71. dal)

Úgy tudni, hogy Kisfaludy Sándor Magyar szüreti énekének kottája megtekinthető a martonvásári Beethoven Emlékmúzeumban is. 

„Napóleon ellen harcban, háborúban, / bódult szerelemben, mámorban; / irodalmi babérokkal Himfy-strófa, / örök múzsája: Szegedy Róza. / Sümeg-Badacsony-Somló-Füred örökútja – / áldja az emlékét népének utókora!” (Kerecsényi Zoltán: Kisfaludy Sándor /marokvers/)

Összeállítás, grafika: Kerecsényi Zoltán, a Kossuth Szövetség Veszprém vármegyei titkára.