Káldy Ferencre, a Balaton híres építészére emlékeztek

Káldy Ferenc az építész és a vitorlázó címmel a híres személyiségre lánya, Káldy Mária emlékezett a zsúfolásig megtelt Arácsi Népházban október 5-én, szombaton. A program a Tarnai Katalin vezette Arácsi Szalonka Kulturális Egyesület és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület sorozatot első rendezvénye volt, utóbbi vezetője Takács Miklós.

Fotó: FULOP ILDIKO

A rendezvényen elsősorban Káldy Ferenc építészeti munkáját idézték fel. Tarnai Katalin és Takács Miklós köszöntőjében egyebek mellett elmondta, az arácsi temetőkben nyugvó kiváló személyiségek emlékezetének ébrentartása érdekében indította el sorozatát az arácsi és a balatonfüredi egyesület. – Aki életében csak egyetlen Káldy Ferenc által tervezett vagy épített épületet is látott, ezután bárhol felismeri jellegzetességeit, egyéni stílusát, fogalmazott Tarnai Katalin. – Egyedül voltam, senki nem volt körülöttem, nem voltam tervező kollektívában és így eredetivé kellett lennem. Házaim falának téglái közé öntudatlanul is befalaztam egyéniségemet. Ha ötvenszer születnék és ötvenszer koldusan halnék meg, akkor is építész szeretnék lenni, hangzott el egy idézet Káldy Ferenc feljegyzéseiből. 

Fotó: Fülöp Ildikó
Fotó: FULOP ILDIKO

Az arácsi rendezvényen lánya, Káldy Mária idézte fel édesapja emlékét. Segítségével nemcsak az építész tevékenységét ismerhették meg az érdeklődők, hanem bepillanthattak Káldy Ferenc életébe, hétköznapjaiba is. Mária felidézte egyebek mellett, édesapjának az ismert történelmi események, így a háború, valamint az ötvenes évek nehézségei miatt nem volt könnyű élete. A híres személyiség életét három nagyobb korszakra osztotta, így az 1929–1944 közötti időszakra, amit az indulás jellemzett, amikor Ferenc nyaralókat, lakóházakat, középületeket tervezett a Balaton körül. Meggyőződése volt, hogy minőségi épületet csak minőségi tervek alapján, kitűnő anyagokból, illetve színvonalas kivitelezéssel lehet létrehozni. Az élet úgy hozta, hogy a ’30-as évek elején meg tudta vásárolni az arácsi téglagyárat és létrehozta a Balatonvidéki Gőztéglagyár tervezőirodát és építési vállalkozást. Aztán nehéz idők vártak rá, ugyanis 1944-től tíz éven át nem dolgozhatott építészként. Mindenét elvették, szeretett lakhelyét, Balatonfüredet el kellett hagynia, internálás várt rá, majd a recski táborba vitték. Szerencsére megmenekült és kiszabadulása után visszatért Balatonfüredre. Ferenc 1955 után újrakezdte az életét, segédmunkásként, kőműves kisiparosként, majd „maszek” vállalkozóként dolgozott. Nyaralókat, családi házakat, társasházakat tervezett és kivitelezett, melyek közül sok még ma is megvan. 

Mint ismert, Káldy Ferenc (1905–1987) építészmérnök, építési vállalkozó volt. A balatoni térség egyik jelentős építésze, nevéhez közel ötszáz épület tervezése fűződik, ebből Balatonfüredhez százötven, köztük például a hajógyár csarnoka. Káldy imádta a Balatont, kitűnő vitorlázó hírében állt, több klubházat is tervezett. KE

Képalá.: Káldy Mária (középen) idézte fel híres építész édesapja emlékét a rendezvényen, amit Tarnai Katalin és Takács Miklós vezetésével az Arácsi Szalonka Kulturális Egyesület, illetve a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület szervezett

Fotó: Fülöp Ildikó (1005)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában