Sós lesz a magyar tenger? Itt vannak a legfrissebb balatoni adatok

Szalinizáció – ez annak a világszerte jellemző jelenségnek az elnevezése, mely az édesvizek sótartalmának növekedését jelenti. A folyamatot a XXI. század elejétől kísérik figyelemmel a kutatók, így a Balatonnál is elemezték a víz összetételét.

130 év adatait vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös, a Hidrológiai Közlöny 2024 évi 3. számában megjelent tanulmánya átfogó képet rajzol a tó kémiai viszonyainak 130 évet átívelő változásáról. 

Az ipari tevékenység hatása

A kutatócsoport arról ír a BalatonScience  közösségi oldalon, hogy az édesvizek sótartalmának elsődleges  kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat és a tájhasználat változása. Az urbanizáció, a kommunális és ipari szennyvízkibocsátás, a beépített, lefedett terület növekedése a vízgyűjtőterületen szignifikánsan növeli az iontranszportot, többek között az építési anyagok korróziója, az utak sózása és a szennyvízkibocsátás következtében. A növekvő szalinizáció hatásait a klímaváltozás tovább erősít.

Az elmúlt fél évtizedben gyorsult fel a jelenség 

Az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a tó vizének sótartalma a tizenkilencedik század végétől a huszadik század közepéig nem változott, ezt követően azonban az utóbbi ötven évben tartós és napjainkig tartó növekedése indult meg. Az összes ion koncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt. Eszerint a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű.

Az algák is felelősek 

A publikációból kiderül, hogy amíg az általános jelenség az, hogy a klorid-ion mértéke emelkedik, addig a Balatonnál a hidrogénkarbonát és a szulfát-ion, valamint a magnézium-ion koncentrációja emelkedett jelentősen. A tó vizének összetételét alapvetően meghatározó nyolc fő ion közül egyedül a kalcium-ion-koncentráció nem nőtt, mert a Balatonban jelentős mértékű mészkőkiválás következik be. Ehhez hozzájárul az algák és a vízinövények fotoszintézise nyaranta, azonban az így kivált kalcium-karbonát ősszel visszaoldódik. 

Az urbanizáció hatása 

A vizsgálatok szerint az utak sózása nem befolyásolja jelentősen a víz sósabbá válását, azonban a beépített területek növekedése az okok között szerepel. 
A Balaton esetében kimutatták, hogy a beépített terület részaránya az 1927-es 1,6 százalékos értékről napjainkra 6 százalékra nőtt.

Klímaváltozás és hosszú távú hatások 

A Balaton sótartalmának növekedése a klímaváltozással is összefügg, hiszen amíg korábban ilyen nem fordult elő, az ezredfordulót követően napjainkig kilenc alkalommal volt a tó éves vízmérlege negatív, azaz a hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást, ami szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban, ez pedig az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.
A sósabb víz befolyásolja a tó ökológiai rendszerét is, de hogy hogyan, azt egyelőre nem vizsgálták a kutatók. Azt azonban előrejelezték, hogy ha a jelenség hasonló ütemben folytatódik, akkor ötven év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja.

Forrás és továbbbi részletek: