2 órája
A Balaton Brigád titkai: Az NDK és Magyarország közös múltjának rejtett történetei
Hubertus Knabe, a Würzburgi Egyetem tudományos munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium veszprémi képzési központjában tartott előadásán feltárta a keletnémet titkosszolgálat és a magyar belügyminisztérium közötti együttműködés titkait. Az NDK állampolgárainak magyar határon keresztüli menekülését meggátló, évtizedeken átívelő műveleteket, valamint a Balaton Brigád szerepét részletezte.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) veszprémi képzési központjának legutóbbi nyilvános előadásán Hubertus Knabe, a Würzburgi Egyetem tudományos munkatársa volt a vendég. Miközben szóba került a Balaton Brigád, olyan témáról beszélt, amit az előadótermet megtöltő hallgatók más-más módon értékelhettek: a fiataloknak afféle szocialista regének tűntek a történetek, a régebbi „évjáratok” pedig még meg is tudták volna toldani személyes történeteikkel a hallottakat.
Fotó: MCC
A Stasi és a Balaton Brigád titkos együttműködése
Az előadás címe és témája ugyanis a következő volt: Az NDK Állambiztonsági Minisztérium titkos archívumából – A Balaton Brigádtól a berlini fal leomlásáig. A közszájon forgó történet szerint Magyarország évtizedeken keresztül akadályozta, hogy az NDK lakói a magyar határon keresztül Nyugat-Németországba meneküljenek. Ez a budapesti Belügyminisztérium feladata volt, amely szorosan együttműködött az NDK Állambiztonsági Szolgálatával. Különösen az 1970-es és az 1980-as években a magyar határőrök több száz keletnémetet tartóztattak le és adtak át az NDK-nak, ahol többéves börtönbüntetésre ítélték őket. A szökési kísérletek megakadályozása érdekében a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági szolgálata, a Stasi előzetesen ellenőrizte az évente több mint egymillió keletnémet nyaralót, akik nem csupán a magyar tenger miatt igyekeztek a Balaton-partra.
Egy úgynevezett operatív csoport, amelyet néha Balaton Brigádként emlegettek, szorosan együttműködött a magyar titkosszolgálattal. Ők voltak az NDK-s utazási irodák Balaton mellé telepített munkatársai, 23 állandó besúgó és 43 szezonális „munkaerő”. Ez a besúgóhálózat az irodák fiatal munkatársaiból épült ki, akik könnyen teremtettek kapcsolatot az ide utazó keletnémetekkel, meg hát a Stasi-tisztek is szívesen jöttek ide üdülni, ami közben tőlük is szolgálatot várt a „nagy testvér”.
Magyarország és az NDK: Az együttműködés vége és a határnyitás 1989-ben
Az előadó, Hubertus Knabe, aki tartósan is élt Magyarországon, járt már sok magyar városban, nyelvünket is érti, beszéli, egyetemi diplomamunkájában tárta fel a határnyitás előtti körülményeket, feltételeket, s az előadásban rámutatott arra is, hogy milyen sokba került a magyar belügynek az NDK-s megbízatás.
Csak 1989 nyarán szüntette meg Magyarország az együttműködést, és nyitotta meg határait a nálunk várakozó keletnémetek előtt. Mindez egyúttal az NDK kommunista rendszerét egzisztenciális válságba sodorta.
