Legyen vége az állatkínzásnak, számolják fel a szaporítótelepeket, működjön állatrendőrség!

Egy kutyamentő egyesület azt írta, 2021. december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározat, amely értelmében 1,5 milliárd forintos pénzügyi forrást kap az állatvédelem az állami fellépés hatékonyságának fokozása, a kóbor állatok magas számának csökkentése, valamint a fennálló állatvédelmi, állat- és közegészségügyi problémák megoldása érdekében. – Sajnos még mindig áldatlan állapotok vannak egyrészt, másrészt pedig számtalan vállalkozó sintér sok településsel szerződik, és ha teljesít is, akkor szerény becslések szerint is 400-500 állatot sanyargatnak egyidejűleg, jegyzik meg. Azt kérdik, tervezitek-e, hogy az ebrendészeti feladatok ellátására kötelezett településeket átfogóan ellenőrzik és rábírják őket arra, hogy az állatvédelem szerint dolgozzanak, például a milliós nagyságrendű sintérpénzek helyett ivartalanítással csökkentsék a gazdátlan állatok létszámát. Ovádi Péter azt válaszolta: „Egyetértünk abban, hogy az ebrendészeti feladatok ellátásakor az állatvédelmi szempontoknak prioritást kell élvezniük. Az áldatlan állapotok megszüntetéséért valóban szükséges az érintett települések alaposabb és rendszeresebb ellenőrzése. Tervezünk lépéseket azért, hogy az ebrendészeti feladatok ellátását végző településeken biztosítva legyen az állatvédelem, éppen ezért vettem részt a közelmúltban főispáni értekezleten is. Az ilyen jellegű ellenőrzéseket és intézkedéseket mi is kiemelten kezeljük, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a települések állatvédelmi munkája megfeleljen a legmagasabb elvárásoknak.”

Az online fogadóórán érdeklődtek arról is, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mit kívánnak kezdeni a katasztrofális helyzettel, ahol mindenekelőtt pénzre lenne szükség. – Köszönöm, hogy felhívta erre a figyelmet, és bízom benne, hogy hamarosan érezhető változások fognak történni ezen a területen, fogalmazott a kormánybiztos. Az emberek, akiket az érdekelt, hogy állatvédő magánszemélyek élvezhetnek-e központi támogatást, a politikustól azt a választ kapták, hogy sajnos természetes személyeknek a kormányzat nem tud támogatást nyújtani, állatvédő civil szervezeteknek viszont igen. Utóbbiak több alkalommal – ezzel is elismerve áldozatos munkájukat – két év alatt közel egy milliárd 200 millió forint támogatást kaptak. A hozzászólók kíváncsiak voltak a szaporítói hálózat felszámolására is, főként azon régiókban, ahol ez biztosítja az emberek megélhetését. Kérdezték, mikor lesznek következményei a napi szintű állatkínzásoknak, miért nem működik hazánkban állatrendőrség? Miért nem tartatják be az állatvédelmi törvényt, és miért nem támogatja az állam erőteljesebben az ivartalanítást és a felelős állattartásra nevelést már gyermekkortól? Miért nem számolják fel a köztudottan illegális gyepmesteri telepeket vagy a legális mészárszékeket? – kérdezték. Ovádi Péter leszögezte: „Az állatvédelmi szemléletformálásért az utóbbi években több kezdeményezés is indult, például az állatvédelmi témahét, amellyel tavaly több mint 400 ezer gyermeket értünk el a pedagógusok segítségével. Ezzel a programmal már bölcsődés korban megkezdjük a felelős állattartás és az állatvédelem hangsúlyozását, ami hosszú távon segíthet a változásban. A szaporítói hálózat felszámolása valóban kiemelt feladat, 2021-ben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés azt a büntetőjogi tárgyú törvénymódosítást, melynek köszönhetően az illegális szaporítás is bekerült a Büntető törvénykönyvbe. Az ivartalanítás támogatásánál szintén vannak előrelépések, de további erőfeszítések szükségesek. Magyarország kormányának kiemelt célja, hogy a felelős állattartás nevelését és az ivartalanítás jelentőségét minél szélesebb körben terjessze.” Kérdés volt az is, hogy lehetne-e szorosabban és szigorúbban ellenőrizni a gyepmesteri telepek működését?

Tervezik e bővíteni a PetVetData (PetVetData a mikrocsipes állatazonosítóval és/vagy EU-s állatútlevéllel rendelkező kisállatok nyilvántartására szolgál a szerk.) rendszer hozzáférhetőségét, mert nem lehet mindig állatorvoshoz menni. – A gyepmesteri telepek működésének szigorúbb ellenőrzése kiemelten fontos, jelenleg is vizsgáljuk, hogyan lehetne ezen a területen hatékonyabban eljárni. A PetVetData rendszer hozzáférhetőségének bővítése szintén egy olyan téma, amelyről egyeztetünk a rendszer kezelőjével, a Magyar Állatorvosi Kamarával. Tisztában vagyunk vele, hogy hétvégén vagy sürgős esetekben nem mindig járható út az állatorvos felkeresése, ezért is kérhetnek hozzáférést a hatósági személyek, önkormányzatok a rendszerhez, hangsúlyozta a kormánybiztos. Kiemelte, az olyan alapítványok és egyesületek, amelyek tisztességtelenül használják fel a jóhiszemű adományozók támogatását, aláássák a civil állatvédelem hitelességét és hatékonyságát. Célunk, hogy minden ilyen szervezet átlátható és elszámoltatható legyen, és csak azok a szervezetek részesüljenek támogatásban, amelyek valóban az állatok érdekeit szolgálják. A kérdésre, hogy mikor lesz ingyenes az ivartalanítás, Ovádi Péter kifejtette, az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek munkájáért hálásak, két év alatt közel egy milliárd 200 millió forint támogatást kaptak. Az ivartalanítás is kiemelten fontos, számos országos ivartalanítási akción vagyunk túl, ezt a jövőben is folytatjuk.

A hozzászólók firtatták, a jegyzők hogyan engedhetik meg maguknak, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos törvényben előírt feladatukat ne végezzék el? Azt mondták, lakossági bejelentéseket jószerivel figyelmen kívül hagyják, válaszra sem méltatnak a házi kedvenceket, illetve a haszonállatokat tekintve. A hozzászóló javasolta, ezt a feladatok vegyék el a jegyzőktől, és létesítsenek állatrendőrséget, amelynek tagjai a bejelentéseket ellenőrzik. A kormánybiztos rámutatott, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány Kompetenciaprogramja többek között a jegyzők továbbképzését, oktatását is megcélozza. Az országjárás hamarosan elindul, reményeim szerint mihamarabb a gyakorlatban is megjelenő pozitív változásokkal találkozunk.