2 órája
Könnyes búcsú – Stigelmaier Józsefné 14 év után búcsúzik a közgyűléstől
Nem csak Stigelmaier Józsefné szeme lábadt könnybe, amikor a csütörtökön búcsúzó testület utolsó önkormányzati ülésén megköszönte mindenkinek az elmúlt tizennégy esztendő munkáját. Hogy kelt fel reggel, hogyan készült a mai napra?
– Tizennégy év az tizennégy év – mondta a Naplónak és a veolnak Stigelmaier Józsefné az ülés után. – Az jut eszembe, hogy amikor képviselő lettem, akkor a Báthory-iskola évnyitóján az apróságok megszeppenve álltak az intézmény udvarán. Most húszévesek és rám köszönnek, nem felejtettek el. Nem titok, nagyon meghatározta az életemet az, hogy a választókörzetemet képviselhettem 14 éven keresztül. Ahogy a közgyűlésen is elmondtam, hálás szívvel köszönöm azoknak, akik bíztak és hittek bennem.
Mint mondja, mindennap végigjárta választókörzete valamelyik területét, és ha valami olyasmit tapasztalt, hogy az beavatkozást igényelt, azonnal tudta, hogy melyik irodavezetőnek szóljon. Ezt a szokását 14 éven át megtartotta, amit díjaztak a választók.
– Úgy érzem elfogadtak, megtiszteltek, keresztnevemen szólítottak, a tizennégy év alatt talán ötször szólítottak képviselő asszonynak. Sose ragaszkodtam ehhez a megszólításhoz. Amikor annak idején jelölt lettem, akkor azt mondtam: egy vagyok azok közül, akik ott élnek. Együtt sírtunk, együtt nevettünk – mondta a leköszönő képviselő.
Arról is beszélt, hogy a választókörzete jelentős változásokon ment keresztül a 14 év alatt, miközben igyekezett jó közösséget kovácsolni. Elárulta, sosem tolongtak a fogadóóráin, ami nem is csoda, hiszen az utcán mindig elérhető, megszólítható volt. Abban hisz, hogy egy képviselőnek mindig elérhetőnek kell lennie. A képviselői éveiről megosztotta azt is, hogy soha nem ígért senkinek semmit, amiben pedig nem volt biztos, arra azt mondta, hogy megérdeklődi, utánajár.
– A hitelességem biztosította azt, hogy három cikluson keresztül képviselő lehettem, ami megtiszteltetés volt. Ott élek, ahol eddig, és nekem nem kell lehajtott fejjel közlekednem, mert nincs mit szégyellnem – mondta Stigelmaier Józsefné, a 3-as számú választókerület leköszönő képviselője, aki, ha igény van rá, az utódjának is segíteni fogja a munkáját.
És hogy mi lesz „civilként"? – Ó, hát az unalmat soha nem ismertem! Én azt nem tudom felfogni ép ésszel, ha valaki unatkozik – jelentette ki.