2024.08.15. 08:00
Szent Kinga példája erősítsen!
IV. Béla királyunk és felesége, Laszkarisz Mária bizánci hercegnő leányára, a 800 éve született, 25 éve szentté avatott Árpád-házi Szent Kingára (Árpád-házi Szent Margit, Boldog Jolán és Boldog Konstancia testvérére), Lengyelország és Litvánia patrónájára emlékeztek hagyományosan ünnepi szentmisével liturgikus emléknapján a Veszprémi Főegyházmegye egyik apró településén, Küngösön.
Vármegyénk e kisközsége ugyanis hűségesen hordozza nevében máig Kinga emlékét. A falu történelmi múltja ad ehhez magyarázatot: területét ugyanis IV. Béla egykor leányának ajándékozta (13. század). Nyelvtörténészek szerint a Kinga név (eredetileg Kunigunda) besenyő eredetű és leginkább Kingus alakban emlegették (ez alakult később Küngössé). Különös jelentőségű, hogy hazánkban egyedül itt található Szent Kinga tiszteletére emelt templom, melyet 2010-ben szenteltek fel.
Hogy miért nem épült itt korábban Kinga tiszteletére templom, az azzal magyarázható, hogy kezdetben csak egy major létezett a falu helyén; a 16. századtól a 19. századig pusztaként emlegetik az írásos források, s csak később kezdett faluvá növekedni.
Templomának építését azonban csak a rendszerváltás után kezdeményezte a település (addig a hívek a szomszédos településekre jártak misére). Az építkezést akkori plébánosuk, Beke Zsolt atya lelkesítő szervezésével, a falu lakosainak, vezetőinek, a híveknek összefogásával, többek között a Kingában védőszentjét tisztelő Habsburg Mária Kinga főhercegnő, az építkezés fővédnöke és megboldogult Weibel János atya hathatós adományával, valamint a lengyel testvérek lelki, imádságos támogatásával kezdték meg. 2005-ben tették le a kápolna alapjait, s 2010-ben szentelhették föl Szent Kinga tiszteletére. 2020-ban pedig szobrot is emeltek emlékére.
Az építkezés lélekben összekovácsolta a falut és virágzó magyar–lengyel keresztény kapcsolatok érlelődtek általa az Ószandeci és a Küngösi Szent Kinga Egyesület testvéri közössége összefogásával. Soltész Miklós államtitkár Szent II. János Pál pápa szavait idézte egy alkalommal: „Kinga közös imába gyűjtötte össze Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Ukrajna híveit, felébresztve a lelki egység hagyományát”. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete pedig kiemelte: „Az olyan személyiségek, mint Szent Kinga, vezérlőcsillagok, vezetnek minket, utat mutatnak nekünk és egész Európának”.
Kinga erényei
Hogy ki volt Szent Kinga, arról még ma is sokszor hiányosak az ismeretei a katolikusoknak, fogalmazott nemrég egyik vallástörténészünk. Pedig Kinga erényei a lengyel Boleszláv fejedelem oldalán éppoly fényesen világítanak, példát adnak ma is a keresztény világnak, akárcsak nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet tettei Lajos oldalán Türingiában. Kinga 1224. március 5-én született, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban. Mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Már egészen fiatalon elhatározta, hogy szüzességi fogadalommal teljesen Istennek szenteli életét. 1239-ben azonban szülei igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem, a krakkói Boleszláv leánykérő küldöttségének. Kinga pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba, dinasztikus házasságot kötött. De később sikerült férjét rávennie, hogy tiszteletben tartsa szüzességi fogadalmát, sőt később maga Boleszláv is letette e fogadalmat. Mikor férje meghalt, Kinga özvegységében az ószandeci klarissza (női ferences rendi) kolostorban fejezte be földi életét, amelynek főnöknője is lett később.
A királylány egész életét átszőtte a szolgálat erénye.
A lengyel földet is pusztító tatárjárás után adományokkal segítette az újjáépítést: kórházakat, templomokat, kolostorokat emelt. Férje halála után vagyonát szétosztotta a szegények között.
Liturgikus ünnepein 2010 óta Küngösön és Ószandecban hagyományosan magyar–lengyel hívek közösségben ünnepelnek a tiszteletére emelt templomokban. Születésének idei 800. jubileumán az ünnepi szentmisét a falu plébánosa, Medveczky Miklós atya mutatta be. Elmélkedésében Kinga szentként megélt szűzi életére utalva kiemelte: Szent Kinga szerzetesnő és szűz, valamint feleség is volt. Azon nagy szentek közé tartozik, akik két élethivatásban is példásan helytálltak. Kinga felmutatja számunkra is a szentség jelét: nem az a gazdagság, ha valaki halmozza az anyagi javakat, az az igazi kincs, amikor a magasabb szempontért, az isteni szeretetért képes az ember szolgálni egész életével. A kegyelmet az Úr megadja, s a szentség ott van mindegyikünkben. Ne adjuk fel a küzdelmet, legyünk hűségesek Istenhez az életszentség útján!
Toldi Éva Mária