Szent István története bakonyi szálat rejt – Kódok a magyar szent családról készült festményen

A nagyméretű olajfestmény Győrben készült 1870-ben, Kreusz Krizosztom pannonhalmi főapát rendelte meg Krepp Frigyes győri festőtől. A jelenet a magyar szent családot ábrázolja, István királyt, Gizellát és a középpontban a gyermek Imre herceget, akinek a feje felett zajlanak az események, a döntések éppen, de hasonlóképp Gellértre, a velencei bencés szerzetesre tekint, mint apja. Persze a gyermek a diák lelkesedésével, a király a felelősségteljesség súlyával. 

A kép 1907-ben került Bakonybélbe, mert a magyarországi bencés házak közül a bakonybéli személyesen kötődött Szent Gellérthez. Ráadásul a magyar bencések életében 1802 után meghatározó feladattá vált az ifjúság nevelése, így ebben a tekintetben is hivatkozhattak Gellért példájára, aki a Bakony szívében remetéskedett. A Szent Mauríciusz Monostor történetét bemutató tárlatnak pedig több festménye utal a monostor Szent István-i eredetére.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a mára vonatkoztatva első királyunk és élete a bencés szerzetes számára azt fejezi ki, hogy ugyan úgy érezzük, kicsik vagyunk, keveset tehetünk, de a szépre, a szeretetre törekvés, az elköteleződés egy ilyen értékrend mellett túlmutat azon, amit látunk. Szent István ünnepe kapcsán Baán Izsák, a bakonybéli monostor perjele azt mondta, hogy az egyéni erőfeszítéseknek is van értelmük. ,,Szent István példáján ezt lehet felismerni; lehetőségünk van a jó mellé állni, annak van hatása a környezetünkre. Ha pedig sokan tesszük ezt, hozunk megfelelő döntéseket, akkor közösségi szinten a rossz dolgok között sok jó születhet" – fogalmazott Izsák atya.