A Kisfaludy gőzöstől a modern katamaránokig

A rendszeres hajójárat 1847. március 10-én indult el. A Kisfaludy 300 utas szállítására volt alkalmas. I. osztályú termét Széchenyi felesége, Seiler Crescence, osztrák grófnő ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. A Kisfaludy gőzösön két hajózási szakember teljesített szolgálatot: a kapitány és a gépész. A hajón ebédlő, könyvtár, parkettás padló, párnázott ülések, fűthető szobák szolgálták az utazók kényelmét.

A balatoni gőzhajózás – amelyből nemzeti ügy lett – története ezután igen érdekesen alakult. A harcokat és a világosi tragédiát követően lassan újjáéledt a tó is. 1852-ben indult el ismét a rendszeres gőzhajójárat a Balatonon. Azonban a kikötők és a Kisfaludy is pusztulni kezdett. 1855-ben már a hajó elárverezéséről és a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság feloszlatásáról beszéltek. 1857. augusztus 13-án I. Ferenc József magyar király tett híres körutat a hajóval. 1864-re már a keszthelyi kikötő is használhatatlanná vált. Majd a Kisfaludy gőzös 1866-ban utasaival megfeneklett a siófoki partoknál. Ezt az esetet már az országos lapok is hírül adták: „a Kisfaludy-gőzös nagy üggyel bajjal tud kikötni, a mult vasárnap is vagyis 15-kén vagy 130 kéjutazó, kik Siófokról jöttek Füredre mulatni, amiatt, hogy megfeneklett a hajó, egész éjjel a friss vizen libegtek az iszapban.” – írta a Vasárnapi Újság.

A Kisfaludy 1869-ig fatestű gőzösként tette meg útjait, majd vastestre cserélték, 1887-ben pedig végleg kivonták a forgalomból. Utolsó előtti hajóskapitánya a híres és legendás hajózási szakember, színész, író, Keöd József volt. 

Nyilvánvalóvá vált, hogy a virágzó Balatonra nem elég egy sokat megélt gőzös, és 1873-ban vízre helyezték az első csavargőzöst, a Balatont. Majd elkészült a Hartmann-féle újpesti hajógyárban a 450 férőhelyes Kelén lapátkerekes gőzös is. Majd a Rohan csavargőzöst, 1891-ben pedig a Helkát és a Kelént bocsátották vízre. A régi Kelén ekkor a Baross elnevezést kapta. Jött újfent egy Kisfaludy nevű, 1913-ban pedig a Jókai csavargőzös. Ezáltal már szinte minden parti település elérhetővé vált a „kéjutazók” – az adott korszakban nevezték így a kirándulókat – és az áruforgalom számára is.

A Balaton csavargőzös immáron műemlék hajóként üzemel Balatonbogláron. Az Alexandra, Irma és Mohács nevet is viselő, sokat megélt Balaton állóhajón ma a gőzösökről szóló hangulatos, interaktív kiállítás látható. A Barosst 1922-ben szétbontották, a Rohant később a Dunán használták vontatóhajóként. A Fáy András mondája nyomán a szerelmes ifjakról elnevezett Kelén és Helka megszenvedte a második világháborúban a németek pusztítását. Többszöri felújítás után ezek ma a tó legszebb és leghangulatosabb működő nosztalgiahajói. A Jókainak szintén igen viharos sorsa volt: miután megjárta a Tiszát, csodálatosan felújították, és szerepelt a Hídember című filmben is. Végül újból visszakerült a pannon tengerre.

Trianon után szolgálatba állították a motoros személyhajókat, a Csobánc, a Csongor és a Tünde napjainkban is működik. Boglár, Sió, Tátika: mind egy-egy gőzös vagy motoros megnevezése volt a második világháború után. Aztán jött az Úttörő, a Pajtás, a Beloiannisz és az Ifjúgárda. A korszak ideo­lógiai beágyazottságát visszatükröző nevű motoros hajók közül a Pajtás története lett emblematikus és különösen szomorú. Egy bronzba öntött, hajóablakot formáló talapzatból ég felé nyúló kéz a mementója a Balaton egyetlen tragikus hajókatasztrófájának.

Napjainkban a modern nagy testű katamaránok, a Tomaj és a Balaton szelik a habokat, elnevezésük a balatoni hajónevek hagyományát folytatja, külsejük modernitást tükröz, de ne feledjük a nagy elődöket, a Kisfaludyt, a Barosst, a Jókait, hiszen ahogy láthattuk, a tavi hajóknak is lassan már 180 évre visszatekintő kalandos múltjuk van.

Kovács Emőke