Tippjáték a veollal: táblabarkochba (képgaléria)

A Cholnoky-lakótelep a vármegyeszékhely fiatalabb lakótelepei közé tartozik, a panelházak zömét a 70-es évek végén, a 80-as évek elején húzták fel. Az épületek fokozatosan benépesültek, megkezdődött a parkosítás, faültetés, az egykori murvás parkolók aszfaltburkolatot kaptak, s a városrész lassan elnyerte mai formáját. A korszak jellemző autótípusai – Lada, Škoda, Trabant, Wartburg – kényelmesen elfértek a garázsokban, de esténként bőven maradt üres parkolóhely a házak között is. Akkoriban valahogy a morál is jobb volt, azonban ennek ellenére közlekedési táblákkal is tudatosították a gyengébb helyzetfelismerő képességgel rendelkező honfitársaink felé, hogy a Lóczy utca 36., a Nagy László és a Simon István utca házai alatt lévő garázsok elé boldog-boldogtalan ne parkoljon.

Az ezredfordulót követően egyre több családnak lett két autója, új járműkategóriák (városi terepjáró, családi egyterű) jelentek meg, amelyek számára szűknek bizonyultak az egykori KGST-országokban gyártott autókra méretezett garázsok, így a parkolási lehetőségek jelentősen szűkültek. A helyzeten az sem javított, hogy ekkortájt rejtélyes módon egyszerre négy helyről is eltűnt a behajtást, parkolást, várakozást szabályozó közlekedési tábla, azóta csak az oszlopok tanúskodnak egykori ottlétükről. 

A más garázsa előtti parkolás össznépi „sportja” (tisztelet a kivételnek) mellett kisebb mértékben, de egyéb rossz szokás is hódít: a zöldterületekre és a közlekedőutakra biggyesztett autók. Érdekes természettudományos megfigyelés, hogy a német prémiumok mennyire szeretnek „legelni”, azaz a füvön parkolni (köztudomásúlag ezek a márkák a közutakon is gyakran és hatékonyan „oldják” a KRESZ szabályait). Az épületek közötti gyalogutakon, járdákon parkoló autók azonban ennél is nagyobb problémát jelentenek, hiszen gyakran a mentőautó és a betegszállító mikrobusz sem tud házhoz menni a betegért, a beteggel.

Tény, hogy nem egyszerű a helyzet, hiszen az új parkolóhelyek kialakításának fizikai korlátai vannak, szinte kizárólag a zöldterületek kárára lehet számukat növelni, azonban a jelenlegi állapot – a szabályozatlanság, a táblák és a morál hiánya – sem megoldás. Hiszen, ha egyértelműek a viszonyok, akkor néhány jól irányzott büntetéssel elérhető a jogkövető magatartás kikényszerítése, ezáltal a többség számára élhetőbbé válik a lakókörnyezet.