Jó reggelt, Veszprém vármegye!

Cserfes, szöszke lányka, észre sem vettük, már nagyra nőtt, a minap elérkezett első ballagása. Véget értek az ovis évek, búcsút kellett vennie kis társaitól, a szeretett óvó nénitől és dadustól, aki annyit vigasztalta három évvel ezelőtt az első napokon. Az utolsó reggelen lassan készülődött. Édesapja nógatta: Sacika, igyekezz egy kicsit, ne késsünk el. A kis ballagó fejét lehajtva billegette magát az ünnepi szoknyában, de most az sem érdekelte, hogy az milyen klasszul pörög. „Apa, ma van az utolsó nap az oviban". Látva, hogy kislánya milyen szomorú, apja megölelte, s azt felelte, hogy hiszen itt a nyár, a vakáció, és aztán már mész is az iskolába. Mire Sacika csak ennyit felelt: de apa, én ott még eltévedek!